Gönyey Sándor 1920 és 1944 között volt a Néprajzi Múzeum, akkoriban Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának munkatársa. Több mint 12000 fényképfelvételét a Fényképtár őrzi, jelentős tárgygyűjtéseket is végzett, de az ő nevéhez fűződnek a múzeum legkorábbi mozgókép felvételei is. Érdeklődési köre a tárgyi és a szellemi néprajz számos részterületére kiterjedt, de fénykép- és leginkább filmfelvételeinek egy része a néptánc témaköréhez tartozik. Lajtha Lászlóval közösen írta a Magyarság néprajza IV. kötetének néptánc fejezetét, Lugossy Emmával pedig a Magyar népi táncok című, alapvető tánctípusokat bemutató könyvét. Táncokat megörökítő fényképei már az 1920-as évek elejéről ismertek, mozgókép készítésére azonban a technikai eszközök hiánya miatt még évekig kellett várnia. Az első dokumentált filmfelvétel, a tiszapolgári csapásolás, nem maradt fenn, a táncról Gönyey (akkor még Ébner Sándor néven írt) cikkéből olvashatunk.
Az 1930-ban induló Gyöngyösbokréta mozgalom szakmai irányítását a múzeum végezte, amely a széleskörű terepismerettel rendelkező Gönyeyt bízta meg a megfelelő táncok és települések kiválasztásával. Az első bokrétás bemutatón részt vevő települések szinte mindegyikén készített már táncot ábrázoló fényképfelvételeket. Kéziratában így emlékezik az első bemutató szervezésére: „Ez történt 1930 júniusa körül, amikor az általam megadott lista alapján, amelyben Boldog, Mezőkövesd, Szentistván, Tiszapolgár, Lapujtő (Karancslapujtő), Kapuvár, Mikófalva, Cigánd, Nagykálló, Őcsény, Decs, Püspökbogád, Váralja, … szerepeltek, felkereste P. B. (Paulini Béla, a Bokréta mozgalom fő szervezője) telefonon a jegyzőket, egy-két falut személyesen is és összeállította az első bokrétás bemutatót a Városi Színházban.” (NM EA 22766)
Az első Gyöngyösbokréta bemutatóra összeállított listában szerepelt Mikófalva, ahol Gönyey 1930 elején végzett gyűjtőmunkát. A Néprajzi Múzeum Irattárának 1930-as munkajelentései alapján fényképfelvételeket és 25 méter, azaz közel egy perc, 35mm-es mozgófilm felvételt készített a mikófalvi juhásztáncról. A 35-ös filmkamerát Gönyey, a néprajzi filmkészítésben szintén jelentős szerepet játszó K. Kovács László elbeszélése alapján Balogh Rudolf fotográfustól kapta kölcsön. A filmen két férfi táncolja a kampóstáncként is említett eszközös táncot. Az azonos helyen készült fényképeken ugyanaz a két férfi szerepel, így nem csak a munkajelentés tanúskodik arról, hogy a film- és fényképfelvételek ugyanazon időben és helyen készültek. A filmezésnél a készítő a táncosokra összpontosított, totál és közeli felvételeket is készített, a fotókon azonban a táncot citerán kísérő zenész is látszik. A fényképek tanulsága szerint ugyanezt a táncot Mikófalván egy másik helyszínen is eltáncolták.
NM F 63872 Juhásztánc sarokra. Most bot nélkül, csipőre tett kézzel járják
A bot forgatása
Fekerte-fehér, nitrocellulóz film, 6×9 cm. NM F 63869
A mikófalvi juhásztánc a későbbi bokrétás előadásokban is szerepelt. Az 1932-es Szent István-napi bemutatóról az az 1930-as évek elején egy évig Magyarországon tartózkodó, amerikai Elizabeth Rearick írt, akitől később Gönyey 16mm-es Keystone kameráját vette. Rearick, a magyar népi táncokról szóló, angol nyelven megjelent könyvében részletesen leírta a két juhász által bemutatott táncot, és megemlíti, hogy azt az Aki dudás akar lenni kezdetű dallamra táncolták. A mikófalviaknak az 1935-ös bemutatón való szereplését pedig Gönyey a Gyöngyösbokréta táncairól szóló kéziratában említette meg (NM EA 22766).
Mivel a múzeumnak akkor még nem volt filmkamerája, Gönyey későbbi filmfelvételeit saját felvevő gépével, 16mm-es filmre készítette; a mikófalvi juhásztáncot megörökítő film jelenleg az egyetlen ismert 35mm-es mozgókép felvétele. A gyűjteményben egyébként is ritka, normálfilmre készült, fekete-fehér felvétel egyben a Néprajzi Múzeum Mozgóképtárának legkorábbi darabja, amelyet a magyar film napja és a tánc világnapja alkalmából digitális változatban teszünk láthatóvá.
Mikófalvi juhásztánc. Készítette Gönyey Sándor, Mikófalva, 1930. Fekete-fehér 35mm-es film, NM FILM 311
Szerző: Csorba Judit Dorottya
Felhasznált irodalom:
Ébner Sándor: A tiszapolgári csapásolás. Népünk és nyelvünk, IV. évfolyam,1932., 77-81.
Gönyey Sándor: A Gyöngyösbokréta története. Kézirat, 1957 után, NM EA 5771, Néprajzi Múzeum, Kéziratgyűjtemény
Lugossy Emma – Gönyey Sándor: Magyar népi táncok, 1947., Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet
NM EA 22766, Néprajzi Múzeum, Kéziratgyűjtemény
NMI 1930/16, a Néprajzi Múzeum Irattára
Rearick, Elizabeth: Dances of the Hungarians, 1939., AMS Press, New York