A TérTár és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiállítása a Túl a kockaházakon. Tüzépbarokk faliképek a nyolcvanas évekből címet kapta. A kiállításon az 1984-85-ös falufotózási akció  amatőr képei láthatók, zömmel kistelepülésekről, bemutatva a korabeli utcák, terek hangulatát, embereit. A képekhez a Körkép irodalmi antológia szövegeinek épített környezetet leíró szövegrészletei kerültek kiválogatásra. 

„Búzatáblák, tengeritáblák, könnyű erdők, benzinkutak, csárdák és stoppoló szerelmesek maradtak el mögöttük. Élvezte az országutat, a sebességet, az alárohanó szürke beton titokzatos távlatát, amelyben az erőteljes mozgás mintegy folytonosan beleolvadt, élvezte a mély, erőlködés nélküli motorhangot, az abszolút kompressziót és a mellette röpködő loknikat.” (Dobai Péter: Szippantó. In: Körkép 78, 1978. 259.)

A kiállítás ünnepi megnyitóján Szabó Csaba MNL főigazgató, Krizsán András MÉSZ elnök és Cseri Miklós, Szentendrei Skanzen főigazgató mond köszöntő beszédet. A rendezvény házigazdája Tamáska Máté, a Kockaház. A 20. század vidéki háztípusa című könyv szerkesztője, aki a megnyitó kapcsán a kötet szerzőivel beszélget a kockaház utáni faluképek kutatási lehetőségeiről. A beszélgetés résztvevői: Batári Zsuzsanna, Ispán Ágota Lívia, Jász Borbála, Juhász Katalin, Sári Zsolt, Szilágyi Mária, Szolnoki József, Zuh Deodáth.

Időpont: 2022. november 28. 16.30
Helyszín: Magyar Építőművészek Szövetsége, Kós Károly terem, Budapest, Ötpacsirta u. 2.

„A fel- és leúszó vidékek, a loberdők, a távolban megcsillanó vizek, és Magyarország mérhetetlenül és időtelenül kitűzött mérföldkövei: a sárga vagy fehér templomtornyok, a falvak, községek szívében.” (Dobai Péter: Szippantó. In: Körkép 78, 261.)

Az esemény facebook-oldala elérhető itt.

A kockaház mozgalom tele volt belső ellentmondásokkal. Parasztok építkeztek munkásház modorban. A házakat egyesek szocialistának látták, mások kispolgári maradványnak. A kockaházon túl sem egyöntetűbb a kép. Sáros utca keresztezte a kövesutat, romos kastély udvarán nagyablakos iskola épült. Volt, ahová még szekérrel hordták be a szénát, miközben a “közös” földeket traktorok szántották. Makovecz Imre “tüzépbarokk” faluképről beszélt, ahol az egyéni barkácsolási kedvnek csak a szegényes anyagkínálat szabott határt. A szocialista falu voltaképpen egy újabb “magyar neobarokk” társadalom volt a szegények kunyhóitól a sikeresek “alpesi ház” palotáiig.

Kiállításunk anyagának sorsa is ellentmondásos. Ünnepi akciónak szánták, de évtizedeken át egyáltalán nem kutatott levéltári anyag lett belőle. 1984-85-ben a Hazafias Népfront kezdeményezésére amatőr fotók tízezrei készültek, dokumentálandó a negyven éves szocializmus vidéki eredményeit. Az “érett” szocializmust bemutató nagy kiállítás végül elmaradt. A Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje bontatlanul őrizte meg a képeket egészen a közelmúltig, mikor is a szentendrei Skanzennel közösen megindult a gyűjtemény publikációja.

Idei kiállításunk folytatása a tavalyi “kockaház” válogatásunknak, részben fel is idézi azt, de a képmagyarázatokat ezúttal a “kortársak szövegezték”. A magyar irodalom novelláiból válogató “Körkép” antológiák évfolyamai nem dúskáltak ugyan a vidéki témákban. Építészetről is ritkán írtak, ám az egy-egy odavetett sor életre kelti a fotók fekete-fehér pillanatait.