1912. június 30-án, egyes források szerint június 29-én[1], a dél-erdélyi Szentgyörgyvályán született Szőts István, Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. Leginkább az 1942-es Velencei Filmfesztiválon művészeti fődíjat nyert Emberek a havason című filmjéről ismert, amely hatással volt a korszak neorealista rendezőire is.
1947-ben, Móra Ferenc regénye alapján még elkészült az Ének a búzamezőkről című filmje, de 1948 után az államosított és erősen átpolitizált állami filmgyártásban már nem kívánt részt venni, és forgatókönyv ötletei sem valósulhattak meg. Másokkal együtt a Népművészeti Intézetben kapott munkát. „Ott kaptam valamilyen cédulát, amivel igazolhattam, hogy nem munkakerüléssel keresem a kenyerem. 16 mm-es felvevőgéppel vagy Leicával szorgalmasan kísértem a néprajzi kutatókat táncok vagy ünnepségek felvételére”[2]. A népélet, népszokások és általában a néprajzi témák iránti érdeklődését dokumentumfilmjeiben teljesítette ki. A Bölcsőtől a koporsóig című tervezett filmje a magyar paraszti élet jellegzeteségeit, hagyományait, mindennapjait és ünnepeit mutatta volna be három generáció életén keresztül. Az 1950-es évek közepén ehhez gyűjtött motívumokat, amelyeket rövidfilmek vagy filmjegyzetek formájában a Néprajzi Múzeum Mozgóképtára őriz. Raffay Anna néprajzkutatóval, amatőr filmessel Magyarország számos táját bejárták, és mostoha körülmények között rögzítették keskenyfilmre a paraszti élet még dokumentálható mozzanatait, a mohácsi busójárást, a szamosháti fonót, a bujáki viseletet, a hollókői népszokásokat vagy a tavaszi és téli ünnepkör hagyományait. Eredeti filmtervének azonban csak egy töredéke valósult meg – a Kövek, várak, emberek (1955) című filmjében Hollókő egy napját örökítette meg, amelyben az emberi élet egyes szakaszai és a hagyományos ünnepek mellett a társadalmi változás is megjelenik.
A Melyiket a kilenc közül? című Jókai regény alapján készült filmjét az 1956-os forradalom napjaiban kezdte forgatni, az 1957-es velencei bemutató után, ahol Szőts István díjat nyert a filmmel, már nem tért haza. Bécsben telepedett le, és ott élt 1998-ban bekövetkezett haláláig.
Szőts István születésének 110. évfordulóján a Néprajzi Múzeum, rendhagyó módon, a Kövek, várak, emberek című filmjének nem vágott változatát, hanem eddig ismeretlen 35mm-es nyersanyagának a Magyar Filmlabor által nemrégiben digitalizált részleteit teszi közzé. Szőts István néprajzi dokumentumfilmjei megtalálhatók a múzeum online adatbázisában.
Szerző: Csorba Judit
—
[1] Fazekas Eszter – Pintér Judit: Szőts István. https://metropolis.org.hu/szots-istvan-2
[2] Szőts István: Életrajzi feljegyzések egy portréfilmhez. (Kézirat). Idézi: Fazekas Eszter – Pintér Judit: Szőts István. https://metropolis.org.hu/szots-istvan-2