Wojciech Migacz fotógyűjteménye

Az Etnofotó blogon megjelent egy írás Mieczysław Cholewa – lengyel fotográfus, amatőr néprajzkutató és regionális aktivista – fotógyűjteményéről. A varsói Nemzeti Néprajzi Múzeum egy másik, egyedülálló archív fotógyűjteményt is őriz a Cholwa által dokumentált néprajzi területről: Wojciech Migacz üvegnegatív- és fotógyűjteményét. A kollekció 372 üveglemezből és 57 eredeti, a szerző által szingált fényképből áll.

Wojciech Migacz (1874-1944) Gostwica faluban (Nowy Sącz kerület) született (1. kép). Közössége kiemelkedő, rendkívül tehetséges tagja volt. Foglalkozását tekintve gazdálkodó, aki a zakopanei Faipari Iskola elvégzése után esztergályos és fafaragó képesítést szerzett. Ezenkívül szenvedélyes amatőr fotós volt, ami egyfajta ismertséget hozott számára a közösségen belül. A fényképezés lehetővé tette Migacznak, hogy jómódban élhessen, a családi fotográfiákért fizetséget kért, így idővel korábbi szakmái kiegészítő keresetté váltak számára. A technikai újítások iránt is fogékony fényképészként tervezett például fényképezőgépet, vetőgépet, repülőgépet, és egy olyan gépet is amely képes lenne önmagát mozgásba hozni.

Migacz  a Lengyel Néppárt (Stronnictwo Ludowe) tagjaként társadalmi és politikai aktivista is volt. Számos helyi szervezésű egyesület, csoport tevékenységében vett részt, és segített, például olvasótermek működtetésében, falusi tűzoltóság, helyi hitelintézetek vagy mezőgazdasági szövetkezetek munkájában.

Migacz színes jelleme, tevékenységeinek sokasága és az ezek iránti szenvedélye tükröződik a varsói Nemzeti Néprajzi Múzeumban lévő fényképgyűjtemény anyagában. 1895 és 1940 között saját készítésű fényképezőgéppel fotografálta saját családját, a falut és környéket, ahol élt. Mindent megörökített, ami fontos volt a helyi közösség és a Nowy Sącz-i járás lach hagyományainak szempontjából. Ezek közül a legmeghatározóbbak a többségében szabadban készült családi portrék és ünnepek voltak, köztük a legnagyobb számban a népes esküvőkön fotói (2. kép). Emellett több, a menyasszonyt, a vőlegényt és a násznépet megörökítő felvételt, a vőfélyekről és koszorúslányokról az esküvői kiegészítőkkel készült fotót, valamint a házaspárok portréit is tartalmaz a gyűjtemény. A fotók egy része a szertartás közben készül, például az esküvői menet felvonulása alkalmával (3. kép), vagy a lakoma alatt.

Wojciech Migacz más fontos családi események, például keresztelők és temetések alkalmával is fényképezett. Megörökítette a naptári évhez kapcsolódó szokásokat, a falusiak mindennapi, munkás életét, például a mezei munkákat, az aratást is. A település számos történését lencsevégre kapta, páldául a gazdák érdekképviseleti szervezete, vagy az iskolák, helyi aktivisátk – köztük ő maga – által szervezett eseményeket (5. kép). Megrendelésre is készített portrékat családokról, gyermekes anyákról (4. kép) és más falubeliekről. Ezek a képek a korabeli hagyományos viseletben mutatják be a rajtuk szereplőket. A gyűjteményben őrzött portrék azt is elárulják, hogy ezek a viseletek hogyan változtak az idők során.

Említést érdemelnek Migacz önarcképei is (lásd az 1. képet), amelyek ünnepek alkalmával vagy más falubeliek társaságában készültek (6. kép). Ezek némelyikén a fotográfus a Nowy Sącz-i lach-öltözetet viseli: büszke volt gyökereire és szülőföldjére.

Migacz számos fényképét, mind az üveglemezeket, mind a pozitív példányokat kézzel írt megjegyzésekkel látta el, amelyek további információkkal szolgálnak a fényképen szereplőkről. Sok üvegnegatívon látható az a retusálás is, amelyet Migacz maga végzett a papírmásolat elkészítése előtt, ami munkamódszeréről árulkodik.

Migacz gyűjteménye kiváló néprajzi dokumentáció, különösen azért, mert a helyi közösség egy aktív tagja készítette azokat, így az a 19. század fordulójának galíciai falusi életéről szóló ismeretek fontos forrásnak tekinthető.

Szerző: Joanna Bartuszek