Egy torontáli porta a Városligetben

Noha az önálló Néprajzi Múzeum létrejöttében fontos szerepet játszott az 1896-os Ezredéves Kiállításban felépült Néprajzi falu, a közelmúltig nem őrzött róla eredeti helyszíni felvételt a Fényképgyűjtemény. Öt éve vásárolt meg a múzeum egy 10,5×16,5 cm-es pozitívot, a Fényképészek Szövetkezete által kiadott két fotósorozat egyikéből. 
A Millenniumi falu eredeti terve alapján minden vármegye képviseltette volna magát a kiállításon egy-egy jellegzetes portával, végül azonban 23 megye 24 háza épült fel két –  egy magyar és egy nemzetiségi – utcát alakítva ki 12-12 házzal. Torontál volt az egyetlen megye, amely két portával – egy szerbbel és egy némettel mutatkozott be. Ez utóbbit ábrázolja a Fényképészek Szövetkezetének szárazbélyegzőjével ellátott fényképfelvétel.

Balassa M. Iván kutatásai szerint a kiállítás előkészületei során Jankó János és Kovács Gyula 1894. októberében Torontál megye három települését – Melence, Crepaja (Cserépalja) és Nagyjécsa – járták be, hogy megtalálják a legtipikusabb német és szerb lakóházakat melléképületeikkel, valamint dokumentálják a helyi viseletet a kiállítási babák felöltöztetéséhez. Legjellegzetesebbnek valószínűleg a két utóbbi települést találták, ezeken ugyanis hozzávetőleg egy-egy tucat felvételt készítettek, míg Melencéről nem található fényképes dokumentáció a Fényképgyűjteményben. A legtöbb nagyjécsai felvételen a német kervájosok (búcsújárók) ruháját örökítették meg a kutatók, a helyi építészet mindössze négy kültéri és egy beltéri fotográfián jelenik meg. Jankó munkamódszerét jellemezte, hogy nem egy az egyben emelt át parasztházakat a kiállítási tervbe, hanem próbálta a legjellemzőbb részleteket összegyúrni egy épületté. Illetve a kiválasztott házat kiegészítette azokkal az elemekkel, amelyek hozzáadásával elérte az adott terület legtipikusabb lakóépületét. A Nagyjécsán lefotózott három ház közül kettő szolgált mintául a tervezéshez, ezek alapján készültek az 1894. decemberében keltezett kiállítási javaslathoz a rajzok, majd pedig a Városligetben megvalósult épület is. A helyszíni fotók és tervezetben szereplő rajzok, mindössze apró részletekben térnek el a megvalósult épülettől. A legjelentősebb változtatás a tetőfedés anyagában volt, amelyet nádról cserépre változtattak.

Az Ezredéves Kiállítás építési munkálatait, megnyitását, valamint felépült pavilonjait és  berendezéseiket egyedi felvételek mellett két – a Fényképészek Szövetkezete (máshol: fényképészeti szövetkezés) – által kiadott fotósorozatból váltak ismertté, amelyek a helyszínen megvásárolhatóak voltak, és emlékként, szuvenírként szolgáltak a korabeli látogatónak.  A nagy méretű, reprezentatívabb, díszes hátlapra kasírozott felvételek a korszak egyik legismertebb budapesti fotográfusának, Klösz Györgynek a felvételei. Ezt hol a fotókon lévő aláírása, hol a hátlapon megjelenő nyomtatott felirat tanúsítja. Bizonytalanabb a szerző kiléte a kisebb méretű, egyszerűbb kivitelű, olcsóbb sorozat fényképeinél. Számos esetben tűnik fel Weinwurm Antal neve, azonban a sorozat jelentős részénél nincs megjelölve az alkotó. Ezek közé tartozik a torontáli német házat ábrázoló felvétel is. Noha a kiállítási szabályzat megengedte a magáncélra történő fényképezést a Millenniumi kiállítás területén – a kiállított tárgyak dokumentálásához volt szükség külön engedélyre az igazgatóságtól és az adott kiállítótól – a kiállítás hivatalos megörökítését, és ezen fényképek árusítását csupán nyolc fényképész végezhette, akiket pályázat útján választott ki a XV. csoport bizottsága. Az „egyfajta asztaltársaságot” alkotó nyolc alkotó „Strelisky Sándor (Strelisky Lipót fia), Weinwurm Antal, Mai Manó és Szigeti, Mertens és Társa (Mertens Ede), Koller Károly utódai (Forché Román és Gálfy István), Klösz György, ifj. Divald Károly és Goszleth István” (Nagy, 2021), a korszak kiemelkedő fotográfusai alakították meg a képeslapsorozatokat is árusító Fényképeszek Szövetkezetét.
A jécsai porta, a falu 16-os számú háza, négy különböző változatban és annak variációiban tűnik fel fotókon és metszeteken. Klösz Györgynek, akitől a legtöbb fotó származik az Ezredéves kiállításról, nincsen ismert fotója erről a lakóépületről. Weinwurm Antalnak egy páros fotóján tűnik fel az említett épület, a Nyitra megyei német ház mellett a háttérben. Amennyiben igaz, hogy Klösz és Weiwurm fotói mind szignáltak, akkor valószínűsíthető, hogy a Néprajzi Múzeum birtokában lévő felvételt a Szövetkezet hat további tagjának valamelyike készítette.

Nem ismert olyan fotósorozat, amely kizárólag a falu épületeire koncentrált volna. A fényképészek által kiadott mindkét sorozat tartalmaz ott készült felvételeket – egy-egy portát állítva középpontba, vagy nagyobb rálátást biztosító utcaképeket – azonban egyik sorozat sem teljes, vagyis nem dokumentálták végig szisztematikusan a falu 24 portáját. Az egyetlen teljes sorozat, amely az összes parasztházat megörökítette, Morelli Gusztáv Képek az 1896. Ezredéves Országos Kiállításról című albuma. Morelli a torontáli német házat ábrázoló fametszethez a múzeum gyűjteményében is megtalálható fényképet használta. A Városligetben készült fotóknak általános jellemzője, hogy közönség tekintetében „üresek”, letisztultak, az épületekre koncentrálnak, nem a kiállítás miliőjére. A jécsai porta előtt a felvétel idején mindössze egy férfi áll az objektívbe nézve. Nem bámészkodó, valószínűleg a portához vagy a kiállításhoz kapcsolódó hivatalos személy. Morelli a metszés során oldja ezt az „ürességet”, és noha megtartja a magányosan kamerába bámuló férfi alakját, benépesíti művét az utcát sétáló hölggyel és urakkal.

A „zöld zsalus ház” – ahogy Kovács Gyula jellemzi az Ezredéves Országos Kiállítás Katalógusában – felvétele a Néprajzi Múzeum online adatbázisán kívül hamarosan megtekinthető lesz a múzeum fennállásának 150. évfordulójára készülő nagy méretű digitális installációban is.

Szerző: Gebauer Hanga

Szakirodalom:

Balassa M. Iván: A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon. Ethnographia LXXXIII. 1972. 553-572.
F. Nagy Veronika: A korszak neves fényképészei örökítették meg 125 éve a városligeti millenniumi kiállítást. PestBuda, 2021. július 14.
https://pestbuda.hu/cikk/20210714_a_korszak_neves_fenykepeszei_orokitettek_meg_125_eve_a_varosligeti_millenniumi_kiallitast?fbclid=IwAR1ZjqC-8rjmEbZNb-5qY6rnr9bH_34OFa43z4P4pQw4KPdVjeI12A8IKhI
Jankó János: A millenniumi falu. (Szemkeő Endre szerk.) Néprajzi Múzeum, Budapest, 1989.
Kovács Gyula: A kiállítási falu. In: Ezredéves Országos Kiállítás Katalógusa. (Gelléri M. szerk.) 1896.