Képek az élők házából
Nagy Károly Zsolt fotókiállítása a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temetőről
2023. október 10 – november 24.
Felsőzsolca, Bárczay-kastély, Szent István u. 2.
A budapesti Néprajzi Múzeum és Nagyvárad után idén ősszel Felsőzsolcán tekinthető meg Nagy Károly Zsolt főiskolai docens, kulturális antropológus, református lelkész és fotográfus Salgótarjáni utcai zsidó temetőt bemutató fotókiállítása, amely a szerző és Tóth Vilmos 2014-ben megjelent, azonos című könyvének fotóanyagára épül.
Az 1874-ben megnyitott, és évtizedekig Pest egyetlen izraelita temetkezési helyéül szolgáló terület jelenleg a főváros legrégebbi zsidó temetője. Az ötvenes években még aktívan, majd egyre ritkábban használt sírkertben 2004-ben temettek utoljára. A síremlékek átfogó képet nyújtanak a város korabeli zsidóságáról. Az „átlagpolgárság” mellett ismert gyáriparosok, nagykereskedők, rabbik, tudósok, politikusok és művészek találtak itt végső nyugalomra, mint például Weiss Manfréd, Zwack József, vagy a Hatvany-Deutsch család tagjai. Emellett itt nyugszanak Hirschler Ignác és Kőrösy József akadémikusok, Horn Ede, az első zsidó vallású magyar államtitkár, Wahrmann Mór, az ország első zsidó országgyűlési képviselője, Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter, valamint Kiss József költő, Fényes Adolf festőművész, Gál Gyula színész és Quittner Zsigmond építész. Számos nemesi család kriptája, mauzóleuma található a temetőben, emellett az első világháború hősi halottai közül néhányaknak, valamint a budapesti gettó mártírjainak nyughelye. 2002 óta az építészeti szempontból is rendkívül jelentős sírkert teljes egésze műemléki védelmet élvez. Számos kiemelkedő építészeti alkotás található a területén, közülük legfontosabbak a kimagasló temetőművészeti életművet megalkotó Lajta Béla tervezte síremlékek.
Míg a kiállítás a szöveg és a kép egymást erősítő kapcsolatára épít, a teljes egészében fekete-fehér képanyag szervesen kapcsolódik a hazai temetőfotózás Erdélyi Lajos, Kántor László, Kunt Ernő, Olasz Ferenc vagy Váli Dezső műveivel jellemezhető tradíciójához.
A jelen kiállítás kapcsán az alkotóval készült interjú az alábbi linken hallgatható meg:
