A Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből 3.
A Néprajzi Múzeum munkatársai 1921-22-ben közel száz település fotóműtermében 25000 üvegnegatívot vásároltak. Az akkoriban kortárs gyűjtésnek számító munka középpontjában az értékmentés állt, hiszen az első világháború során a műtermek forgalma a családi fotózások miatt megtöbbszöröződött, az üvegnegatívok tárolása gondolt jelentet, ezért kidobálták vagy üvegeseknek adták el őket. Egyrészt múzeumba kerülésük megőrizte őket az utókornak, másrészt a századforduló évtizedeiben eltűnő, átalakuló népviselet és vidéki életmód fontos forrásának tekintették ezeket a felvételeket. A sorozat egy-egy műteremből származó múzeumi fotókorpusz rövid bemutatására vállalkozik.
1922-ben Kecskemétről 282 üvegnegatívot vásárolt múzeum, az intézményi iratok és a leltározás sem jegyzi a fényképész nevét, a hátterek és kellékek alapján egyértelmű, hogy a felvételek a Fanto műteremhez köthetők. A budapesti születésű Fanto Beránt (1865-1944) 1891-ben telepedett le Kecskeméten feleségével, Steiner Bertával, és nyitotta meg műtermét. Ezt megelőzően Gyöngyösön és Vácott is dolgozott, egy ideig több helyszínen párhuzamosan (Fanto és Steiner, illetve Fanto és Kluge együttműködésben). Kecskeméten Fanto Bernát Klugéval közös vállalkozását a Csongrádi utcában üzemeltette 1896-ig. Ezt követően Fanto önállós műtermet nyitott a Budai nagy utca 158. szám alatti lakásánál, mely az 1911-es földrengés során súlyosan megsérült. Ezt követően az ún. Luther házban (palotában) rendezte be műtermét, a korábbiakhoz hasonlóan a legmodernebb eszközökkel felszerelve. Bernát két fia, Lipót (1892-1944) és Imre (1896-1944) folytatta apja mesterségét. Fanto Bernát az első világháború idején több hirdetésben is tanoncot, segédet keresett, hiszen fiai a fronton teljesítettek szolgálatot. Fanto Bernát a fényképezés mellett festészettel is foglalkozott, illetve Kiskunfélegyházán mozit üzemeltetett 1916-tól.
A korabeli helyi lapok egyike így jellemzi Fanto műtermét: „Városunk, Kecskemét abban a szerencsés helyzetben van, hogy most is szólhatunk […] művészi fényképezőről Fantó Bernát személyében. Az ő neve nemcsak Kecskeméten, de a vidéken is már évtizedek óta igen jó hírnévnek örvend művészi fényképei folytán. Most azonban még fokozza a művészetét az a pazar, káprázatos berendezés, amellyel a Lutheránus egyház palotájában levő helyiségeit ellátta. Műterme, laboratóriuma, műszerei, szenzációszámba mennek, méltók a megtekintésre. A vidéken, de még a fővárosban sincs hasonló fényű, nagy áldozatokkal, különleges műszerekkel be rendezett fényiroda. A fényképészet térén tehát városunk a legelőkelőbb színvonalon áll.” (Országos Ellenőr, 1911. december 9.)
A család majd minden tagja a második világháborús zsidóüldözés áldozata lett, a műterem anyaga teljes mértékben megsemmisült, az ott tárolt és esetlegesen megmaradt eszközök, üvegnegatívok, iratok jelenlegi lelőhelye nem ismert. A ház egykori lakója, dr. Nagy Emma így emlékezett vissza a pusztításra: „A Fanto műterem ablaka be volt törve, annyira, hogy a járdáról be lehetett lépni. Úgy mondanám, hogy térdmagasságig voltak az üveglemezek, filmek, papírok, széttépett fényképek. Mindenhol összetaposott bútortöredékek, elborult állványok.” A súlyos pusztulás miatt különösen értékes az az üvegnegatív anyag, melyet a család 1922-ben a Néprajzi Múzeumnak adott.
A városban több mint egy fél évszázadig működő fotográfus dinasztia működésének történetével kapcsolatban a leszármazottaknál, a megrendelők családjánál és múzeumi gyűjteményekben fennmaradt pozitív képek és levéltári, korabeli hírlapi anyagok mellett fontos kiegészítő adatokkal szolgálhat ez a majd háromszáz üvegnegatív. A múzeumi gyűjteménybe került datálatlan, a rajtuk szereplők nevét nem jelző felvételek többsége az 1910-es években, elsősorban a Luther házbéli műteremben készülhetett. A korpuszban láthatók a Fantok által használt szecessziós műtermi hátterek, az egyedi és a műteremre jellemző kellékek is megjelennek (asztalok, paraván, székek, kutya, bárány, baba, albumok). A fotók kevés kivétellel műteremben készültek, leginkább legényekről, barátnőkről, családokról vagy páros esküvői emlékképek. Az igényesség, megfelelő térhasználat jól tükröződik a felvételeken. A megrendelésre vonatkozó adatok egy része pedig leolvasható, sorszámot, méreteket és darabszámot karcoltak az üvegnegatívokba.
Szerző: Bata Tímea
A Fanto műterem működéséről bővebben:
Székelyné Kőrösi Ilona: A Fanto Fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére. Kecskemét, 2014
