Misszió +
1896-ban a világ különböző pontjáról számos hittérítő küldött tárgyakat, könyveket és fényképeket egy nagyszabású missziós kiállítás létrehozásához Ribényi Antal, kispesti plébános felhívására, aki a bevételből új plébániatemplom építését kívánta finanszírozni. A befolyó összeget növelte, hogy az állam a kiállítás zárását követően annak teljes anyagát megvásárolta a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya, a jelenlegi Néprajzi Múzeum számára.
A hittérítők által Magyarországra küldött gazdag észak-afrikai anyag jelentős hányadát teszi ki az Egyiptomban szolgálatot teljesítő ferences atyák által készített válogatás. Szerzőség tekintetében ez az egyik legjobban meghatározott része a múzeum missziós fényképanyagának. A negyvenhét darab pozitív között öt felvétel őrzi a hozzávetőleg 1860 és 1890 között alkotó Hippolyte Arnoux nevét. Áttekintve fennmaradt életművét elmondható, hogy a korszak és a térség egyik legtermékenyebb fotográfusaként munkássága minden olyan tematikát érint – orientalista portrék, életképek, város- és látképek, zsánerfotók – amit a korszak utazói szívesen vásároltak emlékként útjuk során. A múzeum gyűjteményébe bekerülő fényképpozitívok azonban csupán egy tematikát járnak körül, a mindennapi élet egy-egy jelenetét mutatják sorozatszerűen. A felvételek mindegyike szabad téren készült, az utcáról fotózott be készítőjük helyi boltokba és egy borbélyműhelybe, mutatja azok tulajdonosát, vendégeit, portáját és portékáját. A sorozat ritmikusságát egyedül az F 2721 leltári számú felvétel töri meg, a kairói szamárhajcsár, akit pihenője közben ábrázol a fotográfus. Ez feltételezhetően a fizetett statisztát alkalmazó, megrendezett, beállított zsánerképek csoportjába tartozó felvétel, nem egy valóban elkapott pillanat, amit a kor fotótechnikai lehetőségei még nem is tettek lehetővé.
Mind az öt felvétel szerzőségét egyértelműsíti a rajtuk szereplő H. Arnoux szignó. Díszes műtermi verzói mellett – amelyből nem őriz példányt a Néprajzi Múzeum – a fotográfusnak hozzávetőleg öt, stílusában jól elkülöníthető aláírása különböztethető meg a fotográfiáin. Ezek azonban a kutatás jelenlegi szakaszában nem köthetőek alkotói korszakokhoz, így a felvételek datálására nem alkalmasak. Az öt különböző stílusú aláírás közül négy kézírásos folyószövegű, vagy kézzel írt nyomtatott nagybetűket tartalmaz – sajátosságuk, hogy egyik esetében az N, másik esetében az u betű szerepel tükrözve – egy pedig nyomtatott szignót és feliratot tartalmaz. A Néprajzi Múzeumban őrzött öt felvétel az utóbbi aláírásformát és feliratozást tartalmazza. A felvételeken fehér nyomtatott betűvel szerepel készítőjük megjelölése H. Arnoux formában, valamint francia nyelvű címük és a műterem által adott sorszámuk. Az egységes feliratozás sugallja, hogy a képek egy időszak termései, azonban pontos készítési idejük ismeretlen, feltehetően – Arnoux munkáinak többségéhez hasonlóan – az 1880-as években, esetleg az 1890-es évek első felében készültek.
Szerző: Gebauer Hanga
Irodalom:
Jacobson, Ken: Odalisques & Arabesques: Orientalist Photography 1839–1925. London, 2007.
