DIPLOMÁCIA ÉS FOTOGRÁFIA II.

Fotográfusok a távol-keleti diplomáciai és kereskedelmi missziókban és az Osztrák–Magyar kelet-ázsiai expedíció fényképei

II. RÉSZ

A diplomáciai küldötteken kívül a természettudós Xántus János mellett az expedícióban fontos szerep jutott Wilhelm Burger hivatásos fényképésznek is. A missziót ellátták a fényképezéshez szükséges felszereléssel és nyersanyaggal. A költségvetésből csak a fényképezésre ötezer gulden (konvenciós forint, mai értéken majdnem húsz millió forint) jutott, amelyből nyolcszázat a felszerelésre, nyersanyagokra és vegyszerekre szántak, a többi pedig a fényképész járandósága volt. Az misszióban a fényképezés, mint technikailag újszerű dokumentálási forma fontosságának hangsúlyozása, az osztrák tudós és felfedezőnek, báró Karl von Scherzernek, a misszió kereskedelmi és tudományos tanácsosának és egyben vezetőjének érdeme volt. Az ő közbenjárására alkalmaztak külön fényképészt is. Scherzer, mint a Bécsi Fényképészeti Társaság tagja, 1857-59-es világkörüli utazása során már az 1864-es bécsi fotográfiai kiállításra összeállított egy jórészt tájképekből és néprajzi témájú fényképekből álló sorozatot, ezzel is felkeltve az érdeklődést az Európán kívüli kultúrák képi dokumentálása iránt. Scherzer javaslatára kérték fel az akkor mindössze huszonhárom éves Wilhelm Burgert, aki felvételeivel már szerepelt az 1867-es Párizsi Világkiállításon. Burger segédje a fényképezésben a tizenöt éves Michael Moser volt. Szintén Burgert segítette a jól festő, rajzoló követségi attasé, Eugen Freiherr von Ransonnet báró, aki, a kor divatja szerint, kétszáz fotográfiáról készített színes rajzot, ezzel is gazdagítva a misszió képi dokumentációját.

A levelezésekből kiderül, hogy Burger az expedíció előző állomásán, Sanghajban is iparművészeti tárgyakat fotózott, ezért csak később indult Japánba, és Yokohamában csatlakozott a többiekhez. A küldöttség első állomásán, Nagaszakiban így nem is volt sok ideje felvételeket készíteni, innen származó képei valószínűleg a visszafelé tartó úton készültek.

Burger Japánban készített fényképei között alapvetően négy tematika található, tájképek és épületfotográfiák, zsánerképek, csoportos vagy egyéni portrék és műtárgyfotók. Voigtländer fényképezőgéppel dolgozott, és számos formátumú üveglemezt használt. Tájképekhez és kültéri fotókhoz nagyobb méretű, 16×21,4 cm-es lemezre fényképezett. Útja végén, Nagaszakiban már kevesebb tájképet késztett, valószínűleg nyersanyaghiány miatt. Bár szívesen kísérletezett új technikákkal, mint például a szárazlemezzel, ami akkoriban a legújabb fotótechnikai eljárás volt, a kísérletező kedven túl, mégis inkább a nyersanyaghiány lehetett az oka, hogy az út vége felé száraz lemezre is fényképezett az addig általánosan alkalmazott nedves kollodiumos eljárás helyett. Tájképei között találhatók különleges, nagy formátumú, sztereo felvételek is Nagaszakiból és Kamakurából. Tizenkét sztereo fényképet a Nagaszaki Egyetem őriz, bár a Nagaszakiról készült sztereo fotók pozitívjai sztereo nézőn keresztül nem adnak igazi sztereo képet, mégis kiegészítik Burgernek a Nagaszakiról készült tájkép sorozatát (GARTLAN 2009.)

Felvételei közül többet jokohamai japán fotográfusok, Shimooka Renjo és Ueno Hikoma fényképészműteremében készített, amelyeket kifejezetten azzal a céllal bérelt, hogy műtermi feltételek között fényképezzen zsánerjeleneteket és portrékat. Ezek kisebb méretű, 10,5×7.9 cm-es üveglemezre készültek, és a nagyméretű tájképekhez képest jóval nagyobb számban találhatók, mivel Burger hazatérte után Bécsben, vizitkártya formátumban is kiadta őket. A műtermek eredeti, japán tulajdonosainak segítsége a zsánerképeken is látszik, mint például a hét fiatal orvost ábrázoló csoportképen, mivel Burger az ő segítségük nélkül csak nagy nehézségek árán tudta volna rávenni a helyieket, hogy álljanak egy idegen kamerája elé.

Az expedícióról visszatérve Burger fényképeit több ízben is kiállították a Kelet-Ázsiában gyűjtött tárgyakkal együtt. Már 1870-ben a Niederösterreichischer Gewerbe-Verein 170 fototográfiát tett közzé. Később egy százötven képből álló albumot mutatott be a Bécsi Fényképészeti Társaságnak, és kelet-ázsiai képeiből számos látható volt az 1973-as Bécsi Világkiállításon is. Bármennyire is jelentősek Burger Japánban és az expedíció további állomásain készített fényképei, a Tokiói Egyetem munkatársainak legújabb kutatásai szerint Burger gyűjteménye japán fényképészek fotóit is tartalmazza, amelyeket valószínűleg megvásárolt, és később saját neve alatt forgalmazott (AKIYOSHI – PANTZER 2011.)

A kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok építésén túl az expedíció több ezer műtárgyat is vásárolt. Xántus János az utazás során, és később az expedíciótól külön válva gyűjtött tárgyakat a magyar állam pénzén vásárolta, és amint leírásából kiderül, mindvégig ragaszkodott hozzá, hogy ezeket kizárólag a Magyar Nemzeti Múzeumnak küldje haza (NM EA 1026). Az expedíció alkalmával számos műtárgyfotó is készült, amelyeket valószínűleg szintén Burger készített, részben az ott gyűjtött tárgyakról. Több ízben a műtárgyvásárlás helyszínén utcai kereskedéseket is fényképezett. A Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteménye 90 ilyen, Japánból származó műtárgyfotót őriz F14922-15011 leltári számokon.

Ezekről a műtárgyfotókról, mint ahogy több épület- és tájképfotóról is valószínűleg két vagy több másolat is készült. Az Österreichische Nationalbibliothek (Österreichische Nationalbibliothek) online adatbázisában szereplő 55 Wilhelm Burger fényképből 11 megegyezik vagy nagyon hasonló a Néprajzi Múzeumban található, Xántus János gyűjtéséből származó felvételekhez. A Burger Japánban készített fényképeit feldolgozó Luke Gartlan viszont nem említi a Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményében található felvételeket (GARTLAN 2009.).

Burger felvételein kívül Xántus János gyűjtése, vásárlásai során is kerültek fényképek Japánból a Néprajzi Múzeumba[1]. A hazahozott tárgyak listájában valószínűleg erre utal a 176-177. tétel, Színezett képek a japáni népéletből (XÁNTUS 1871.). Az eredetileg két kötetes album elsősorban vizitkártya formátumú, többnyira színezett portré- és zsánerképeket tartalmazott, a képeket később azonban kiszedték az albumból, így a verzón esetlegesen szereplő fényképészműtermek nevei sajnos nem mindig olvashatók. Néhány fényképész vagy műterem azonban a verzók alapján beazonosítható, mint például Francis Chit, az első hivatásos sziámi (ma Thaiföld) fényképész, a hongkongi Kai-Sack vagy a bombayi (ma Mumbai) Lindley és Warren fényképészműterem. A felvételek egy része, Xántus halála után a hagyatékából került a Néprajzi Múzeumba.

1869. októberében, amikor az expedíció teljesítette hivatalos küldetését Japánban, Xántus János az addig is állandó nézeteltérései miatt a misszió osztrák vezetőjével, Scherzerrel, folytatta útját, hanem október 29-én formálisan kilépve az expedícióból, november 6-án Jokohamából Formosa szigetét útba ejtve, tovább indult Hongkongba, Makaóra, Kantonba, Szingapúrba, majd pedig Szumátra és Jáva szigetén időzött, ahonnan szintén jelentős tárgy- és képgyűjteménnyel tért haza 1870 novemberében. A Kelet-Ázsiában gyűjtött tárgyakból 1871-ben kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban, az általa gyűjtött fényképek kiállításáról azonban nem számoltak be a korabeli tudósítók.[1]

^[1] Xántus gyűjtéséséből Fogarasi Klára szerint 82 Japánból származó fénykép van a Fényképgyűjteményben. Az expedíció japán fényképeinek száma a gyűjteményben azonban jóval több, mert ebben nincsenek benne a Burger által készített műtárgyfotók. (FOGARASI 2000, 729.)
^[2] A bemutató visszhangjai: Fővárosi Lapok. 1871; Tors Kálmán: Egy új világ,  A hon 1871. május 20. és köv. sz.; Népismei gyűjtemény a Nemzeti Múzeumban. Hazánk s a külföld. 1871. 190. 1.; Vasárnapi Üjság 1871. május 28. (SÁNDOR, 1951. 196.)

Xántus János kelet-ázsiai utazásáról és gyűjtéseiről további részleteket Gyarmati János: 150 éve a föld körül című sorozatában olvashatnak a múzeum honlapján: https://www.neprajz.hu/hirek/2018/hirek/xantus1.html

Szerző: Csorba Judit

FELHASZNÁLT IRODALOM

Akiyoshi, Tani – Pantzer, Peter: Wilhelm Burger’s Photographs of Japan: New Attributions of his Glass Negative Collection in the Austrian National Library. In. Photo Researcher No. 15. 2011. pp.40-51.

Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény. Fejős Zoltán szerk.: A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2000. 729-776.

Gartlan, Luke: Photography and the Imperial Austrian Expedition in Nagasaki (1869-70). Nagasaki University’s Academic Output SITE, 2009. http://naosite.lb.nagasaki-u.ac.jp/dspace/bitstream/10069/23370/1/OldPhotoStudy3_72.pdf

Sándor István: Első néprajzi kiállításunk és Xántus János. Ethnographia 62., 1951. 185—204.

Xántus János: A közoktatási minister megbízásából 1869/70-ben Keltázsiában országos költségen gyűjtött s a M.N. Múzeumban ideiglenesen kiállított népismei tárgyak leíró sorozata. Rudnyánszky, Pest, 1871.