A Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből 4.
A Néprajzi Múzeum munkatársai 1921-22-ben közel száz település fotóműtermében 25000 üvegnegatívot vásároltak. Az akkoriban kortárs gyűjtésnek számító munka középpontjában az értékmentés állt, hiszen az első világháború során a műtermek forgalma a családi fotózások miatt megtöbbszöröződött, az üvegnegatívok tárolása gondolt jelentet, ezért kidobálták vagy üvegeseknek adták el őket. Egyrészt múzeumba kerülésük megőrizte őket az utókornak, másrészt a századforduló évtizedeiben eltűnő, átalakuló népviselet és vidéki életmód fontos forrásának tekintették ezeket a felvételeket. A sorozat egy-egy műteremből származó múzeumi fotókorpusz rövid bemutatására vállalkozik.
Az országos gyűjtés keretében a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó települések közül tizennégyben jártak a múzeum munkatársai, ennek köszönhetően számos, ezidáig kevésbé feltárt vagy ismert műteremből került be anyag a gyűjteménybe. Közéjük tartozik Borsy Béla (1867-?) hétszázhetven darab rákospalotai fotója. Borsy a Békés megyei Marczibányi-Dombegyházán (ma Dombegyháza) született 1867-ben, az 1900-as években Soroksáron a Fő út 53. (ma Grassalkovich út, a Hősök tere közelében) alatt tartott fenn műtermet. Ezt 1910. december 31-én, a Friss Ujság megjelent hirdetése szerint olcsón eladásra kínálta. Az ajánlat még 1912 januárjában is szerepelt a napilapban, a vásárló az Erzsébetfalván és Csepelen is működő Németh Ferencné volt, aki fiókműteremként nyitotta meg a soroksári fényirdát.
Pontos adatok arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, hogy Borsy mikor tette át székhelyét Rákospalotára, 1911-ben már biztosan volt a településen műterme, lehetséges, hogy pár hónapig két helyszínen tevékenykedett. Palotán a piac és a temető közelében lévő Tavasz u. 2-ben dolgozott (1928-tól Bácska utca 4.). A Pesti Hirlapban megjelent hirdetések alapján segédet, retusőrt is foglalkoztatott, több esetben özvegyasszonyokat, akik közül kettőt is feleségül vett. Az 1924-ben megjelent korabeli arany oldalakban, a Rudolf Mosse-féle kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtárban még Borsy Béla hirdette a Tavasz utcai műtermet (Bauer Ágoston – Bocskay u. és Sütő Rezső Eötvös u. szintén fényképészként regisztráltak). Ám ebben az évben, 1924-ben Hénap József (1887-?) átvette a stúdiót, majd 1930-tól öt évre Pelka Rezső (1902-?) kezébe került. Ezt követően az épületben feltehetően nem dolgozott több fényképész, a műterem végleg bezárt. Borsy Béla 1926-ban felbontotta harmadik házasságát, további sorsa nem ismert, ahogy az sem, hogy miért hagyott fel a fényképezéssel.
A múzeumba került több száz üvegnegatív 1911 és 1920 közöttire datálható. A felvételek kevés kivétellel a stúdióban készültek, a képeken palotai lányokat, legényeket, családokat láthatunk a helyi jellegzetes palóc viseletben. A többi műteremhez képest nagyobb számban szerepelnek eladósorban lévő lányokról készített egészalakos portrék, feltehetően divatja volt a faluban. Szintén kiemelkedő az igazolványképek száma, melyek elsősorban a hétköznapi öltözetet, a lányok, asszonyok esetében a színes, rojtos fej- és vállkendő használatát örökítik meg. A műtermet a környező települések, többek között Fót, Mogyoród, Sikátorpuszta, Szada, Veresegyház lakói is felkeresték. Ahogy az országos gyűjtés más műtermeinél, itt is visszaköszön az első világháborús időszak: besorozott legények, katonaruhás vőlegények és férjek, férfiak nélküli családi képek, katonai játékkal fotózott kisfiúk, a frontról érkezett levelet olvasó édesanya láthatók a képeken. A Borsy-féle fotók különleges darabokat is tartalmaznak, például egy mikulásról és játékokról készült műtermi portrét, legénybúcsú résztvevőiről készült csoportképet.
A Borsy Béla által használt jellegzetes festett hátterek, kellékek alapján az általa készített fotók jelölés nélkül is könnyedén felismerhetők. Sok felvételén a portrékészítés, vagy akár a csecsemőfotózás menetébe is betekinthetünk. A fotókon látható a kép sorszámát jelölő táblácska is, mely természetesen nem szerepelt a megrendelőknek átadott pozitív képeken. Az üvegnegatívokba karcolva a megrendelésekre vonatkozó egyéb adatok olvashatók (barna, ebrom., festve, raster, stb.).
Szerző: Bata Tímea
Borsy Béla életéről és műterméről bővebben:
Horváth Csaba: Borsy Béla fényképészete és műtermének sorsa
A fotók egy része már böngészhető a Néprajzi Múzeum online adatbázisában.