PAPP JÁNOS ÉLETMŰ DÍJAS, DÉNES ZOLTÁN ARANYÉRMES

Számos filmszakmai szervezet közreműködésével, 2026 január 16-án több kategóriában adták át a tavalyi év operatőri díjait. A szakmai zsűri a magyar filmművészet kiemelkedő alkotóit, életműveit és az elmúlt év operatőri teljesítményeit díjazta. A Magyar Filmakadémia második alkalommal ismerte el azon tagjainak munkásságát, akik évtizedeken keresztül kiemelkedő szakmai teljesítményükkel és a hazai filmgyártás iránti elkötelezettségükkel járultak hozzá a magyar filmművészet, illetve az iparág fejlődéséhez. Kiemelkedő szakmai teljesítményéért a Filmakadémia Aranyérmét kapta Dénes Zoltán operatőr, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének tanára, számos néprajzi témájú dokumentumfilm operatőre, rendezője. Operatőrként közreműködött több, a Néprajzi Múzeum gyártásában készült néprajzi film elkészítésében – munkáinak egy részét, Az inaktelki kelengye, A lövétei menyasszony és a Táncház, a mozgalom kezdeteit bemutató filmeket a múzeum Gyűjteményi kiállításában is láthatjuk.

Dénes Zoltán az erdélyi Széken forgat. Fotó: Csorba Judit Dorottya 2023.

A díjátadó keretében nyolcadik alkalommal adták át a Kovács László–Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat, amely hazánk legrégebbi és egyik legrangosabb filmes szakmai elismerése. A több kategória közül Életműdíjjal tisztelegtek Dávid Zoltán, Horváth Adrienne, Mertz Lóránd és Papp János operatőrök munkássága előtt. A dokumetumfilmezés, és ezen belül is a néprajzi filmezés terén nyújtott kiemelkedő munkásságáért Életműdíjban részesítették a tavaly 85. életévét betöltő Papp Jánost, aki 1971-től közel húsz évig volt a múzeum Filmstúdiójának és filmgyűjteményének vezetője, gyűjteménykezelője.

Papp János, a magyar néprajzi filmkészítés meghatározó alakja 1940. augusztus 3-án született Budapesten, Szabó Mária és dr. Papp János gyermekeként. Diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar néprajz szakán szerezte. 1960-tól 1965-ig a Magyar Televízió Tolna megyei tudósítójaként, majd 1965 és 1977 között Budapesti munkatársaként dolgozott. 1977-ben került sor a Néprajzi Múzeumon belül egy olyan műhely létrehozására, amely megkezdte a nehezen hozzáférhető gyűjteményi filmanyag feldolgozását. A múzeum több tízezer méter 16mm-es, néprajzi filmfelvételt tartalmazó filmgyűjteményének archiválási és leltározási munkáit végezte Fülöp Ágnessel. Irányításával az addig sokszor csak nyersanyag formájában létező, szinkronhang híján néma, néprajzi felvételekből szakértő segítségével összeállított, kommentárral ellátott, utóhangosított, vetíthető kópiákat készítettek. Később, a Művelődési Minisztérium közreműködésével 1985-ben, az Ethnológiai Adattár keretein belül létrehozott Néprajzi Filmstúdiónak lett vezetője, amely tisztséget 1988-ig töltötte be.

NM MFL 55, Papp János igazolványképe

Munkássága alatt számos néprajzi témájú dokumentumfilmnek volt operatőre, rendezője, illetve több film esetében, mint például A Magyar tekerő, A hortobágyi kalap, Guzsalyasban, Leányok megéneklése karácsony estéjén, Képek a széki viseletről, vagy a Kocsigyártó mesterségek, a rendezői és az operatőri munkát is ő végezte. A néprajztudomány számos területén, a népviselettől a különböző népszokások vagy mesterségek témakörének filmre vételekor olyan elismert kutatókkal és kollégákkal dolgozott együtt, mint K. Kovács László, Raffay Anna, Boglár Lajos, Hoffman Tamás, Hofer Tamás, Hoppál Mihály, Lehel Lászó és Tari János.

Papp János filmforgatás közben. Ismeretlen fényképész felvétele
NM EA SZK 370. Boglár Lajos: Filmezés a guarani indiánok között. Brazília, 1985.

Operatőre vagy gyártásvezetője volt több külföldön készített produkciónak, mint például az egy ausztriai népszokást megörökítő Emberek és maszkok Karintiában, vagy a Boglár Lajos rendezésében, Brazíliában készült Belém, Amazónia kapuja és a Brazília elveszett kultúrái című filmeknek. Az utóbbi egy részletét a guarani indiánok között forgatták Brazília Mato Grosso államában. Papp János tagja volt az ORF-fel közös, filmes stábnak is, amely kisebb szibériai népcsoportokat bemutató filmet készített. Munkáját, legyen az operatőri vagy rendezői feladat, mind a néprajztudomány mind pedig a filmkészítés szempontjait szem előtt tartva, a kulturális örökség megőrzése iránti elkötelezettséggel végezte.

Gratulálunk a díjazottaknak!

Szerző: Csorba Judit Dorottya

01 NM FILM 3. A magyar tekerő. Rendező-operatőr: Papp János, 1978
02 NM FILM 89. Brazília elveszett kultúrái. Rendező: Boglár Lajos, operatőr: Papp János, 1985
03 NM FILM 383. Táncház – ahogy elkezdődött. Rendező: Dénes Zoltán – Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán, 2022
04 NM FILM 388. A lövétei menyasszony. Rendező: Csorba Judit Dorottya, operatőr: Dénes Zoltán, 2023