Két ország, két város és két kultúra találkozik Bruno Vigneron és Farkas-Mohi Balázs fotográfusok képein. Csaknem 3000 kilométer választja el a két várost, amelynek legismertebb hagyományai találkoznak ebben a kiállításban: a mohácsi busójárás és a Hogueras de Alicante, azaz Alicante Tűzünnepe Szent Iván napján.
Mi a közös bennük? Mi köti össze a farsangot Szent Ivánnal? Oly távoliak, mégis párbeszédet tudnak kezdeni egymással a fotók segítségével.
A mai tűzünnep hagyománya sok évszázados múltra tekint vissza Spanyolországban, amikor is a gazdák az év leghosszabb napját és a legrövidebb éjszakát, a termény betakarítását ünnepelték. A legrövidebb éjszakát tűzgyújtással és a gonosz elpusztításával tették emlékezetessé. Bár a hatóságok gyakran megpróbálták betiltani az ünneplést, Alicante lakói minden tiltás ellenére évről évre az utcára vonultak, bábukat hordoztak körbe a város utcáin, máglyákat raktak, majd a gonosz elpusztításának szimbólumaként elégették őket.
A mohácsiak busójárása sok más nép hiedelemvilágába is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. A farsang utolsó három napján a mohácsi sokácok tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportjai házról-házra járva kifejezték jókívánságaikat, amiért a gazdáktól étel-ital adományt kaptak.
Alicanteban 1928-ban egy egyesületet hoztak létre, amely a város turisztikai népszerűsítését tűzte ki célul, és ennek keretében kezdték megszervezni a város Szent Iván napi ünnepségét. Mára igazi turisztikai látványosság is lett az egyhetes ünnepség mulatságokkal, felvonulásokkal, éjjeli tűzijátékkal, bábuégetésekkel, melynek a csúcspontja a “noche de San Juan”, azaz a “Szent Iván éj”.
Mohácson a busójárás ma már turisztikai attrakció is, több tízezren érkeznek a városba, hogy megcsodálják a beöltözött busókat, akik a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. A mohácsi busójárás 2009-ben az UNESCO az emberiség szellemi kulturális öröksége részévé nyilvánította, így lett az első magyar világörökségi elem.
A kiállított fényképeket két művész készítette: Bruno Vigneron és Farkas-Mohi Balázs. Mindketten az események nagyon specifikus aspektusát kívánják kifejezni, nem csak illusztrálnak, hanem inkább a szereplők és a nagy események valós életére összpontosítanak.
A kiállítás szeptember 30. – október 13. között látogatható a Főfotó Galériában (Budapest, Baross utca 10. fsz. 4 1-es)
A kiállításon vasárnap (10.01.) 13:00-kor a kiállítás kurátora, dr. Sári Zsolt tart tárlatvezetést.
Nyitva tartás: szeptember 30 – október 1. 14:00-20:00, október 2-13. hétfő-péntek 9:30 – 24:00 és szombat-vasárnap: 16:00 – 20:00
A program ingyenes.
