A Néprajzi Múzeum archívumi gyűjteményei költöztetésének előszítése során nagyszámban kerültek a kezünkbe korábban ismeretlen múzeumtörténeti fényképsorozatok. Ilyen volt egy több száz fényképből álló kollekció, amely az intézmény három korszakához is kapcsolódott az 1890-es évektől az 1920-as évek közepéig. A fényképek 13×18 cm-es üvegnegatívokon ill. ugyanezekről készült kontakt pozitívokon maradtak fenn. Utóbbiak üvegnegatívjai közül sok már nem volt megtalálható. Kisebb hányadukat már korábban beleltározták, míg másik részük ismert volt a múzeum történetével foglalkozók között, de számtalan olyan fénykép is előkerült a rendezés során, amely teljesen új volt az intézmény történetét, vizuális emlékezetét kutatók számára.
A fényképek az intézmény állandó kiállításainak módszeres dokumentálásáról tanúskodnak, amely az 1890-es évek végén vagy az 1900-as évek elején kezdődhetett a Kálvin tér közelében, a Csillag utcában, a Néprajzi Múzeum első önálló múzeumi épületében. Ebből a korból az 1898-ban megnyílt első állandó kiállítás, míg jóval nagyobb számban a következő épületben, a városligeti Iparcsarnokban (ahová 1906-ban költözött az intézmény) megnyílt második állandó kiállítás enteriőrjeiről, vitrinjeiről készült felvételek láthatóak. Kisebb számban a Könyves Kálmán körúti Tisztviselőtelepi gimnázium épületében felállított harmadik állandó kiállításáról az 1920-as évek második felében készült felvételek is vannak a kollekcióban. Az állandó kiállításokat dokumentáló nagy sorozatok Néprajzi Múzeum online gyűjteményében is böngészhetőek.
A kiállítási fotósorozatok mellett igazi különlegességnek számítanak azok a felvételek, amelyek a múzeumi hétköznapokba, a közvetlen környezetébe és működésébe engednek betekintést.
A Néprajzi Múzeum 1893-ban foglalta el első önálló épületét a Kálvin tér közelében, egy Csillag utcai bérházban. A ma is – a Lónyay és a Gönczi Pál utca sarkán – álló épület kedvező adottsága volt, hogy mindkét utca felé néztek ablakai, így a kiállítási termek többsége természetes fénnyel rendelkezett.
Egyik emeleti helyiségéből készülhetett az 1900-as évek elején az a felvétel, amely a Lónyay utca, Királyi Pál utca és a Vámház körút kereszteződését ábrázolja. Hétköznapi utcakép a századfordulós Budapesten is lehetne a címe: a Lónyay utcába a Kálvin tér felől villamos sínek kanyarodnak, a kereszteződésben lovaskocsi, villamos találkozik, különféle korú, öltözetű emberek igyekeznek céljuk felé vagy éppen várakoznak. A századforduló múzeumi kulisszáiba csak ritkán engednek betekintést a fényképek, ezért különleges az, amelyik az 1896-ban még az Ezredéves kiállításon szereplő, a bártfai játékgyárban egyedileg készített, használaton kívüli egymásra halmozott viseletes bábuk darabjait mutatja. Ezek a bábuk vagy nem kerültek felhasználásra az első állandó kiállításban vagy a fényképek már a Csillag utcai állandó kiállítás 1906-os, egy újabb unikális felvételen megörökített bontása után készültek. A Csillag utcai épületben folyó muzeológiai munkába enged betekintést két tárgyfotó. Az egyiket az épület udvarán, a másik feltehetően publikációs célra összeállított tablót az állandó kiállítás vitrinjei előtt készíttették el.
A Néprajzi Múzeum negyedik otthonáról, a városligeti Iparcsarnok épületéről több fénykép vagy nyomat is ismert, de ebben a sorozatban találkoztunk először olyannal, amely az intézmény által használt keleti szárnyat és az itt található hivatalos múzeumi bejáratot mutatja. A fotósorozat része volt az Iparcsarnok előtt található szökőkutat és a Vajdahunyad várát ábrázoló felvétel is. A 13×18-as üvegnegatívok időben utolsó darabjai már a Néprajzi Múzeum ötödik épültében, a Könyves Kálmán körúti Tisztviselőtelepi gimnáziumban készültek. A harmadik állandó kiállítás első változatát mutató felvételek mellett feltehetően 1924-ből, a beköltözés előttiek azok a fényképek, amelyek a gimnázium elhagyott termeit örökítették meg még az eredeti iskolai berendezéssel. A kiemelt kuriózumok ellenére a sorozat legjelentősebb része az állandó kiállítások tereit, vitrinjeit dokumentáló felvételek, amelyek egyszerre teszik lehetővé a múzeumi kiállítások és az egyes tárgyak múzeumi történetének a rekonstruálását.
Szerző: Granasztói Péter
