![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/01_F331121_web-689x1024.jpg\")
K\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik ezekt\u0151l a k\u00e9pekt\u0151l n\u00e9gy m\u00e1sik f\u00e9nyk\u00e9pnagy\u00edt\u00e1s, amelyek a lelt\u00e1r szerint P\u00e1zm\u00e1n Ferenc m\u0171gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t szeml\u00e9lteti. A k\u00e9p c\u00edm\u00e9hez f\u0171z\u00f6tt z\u00e1r\u00f3jeles k\u00e9rd\u0151jel azonban ez\u00fattal is azt jelzi, hogy ebben nem voltak biztosak. Ez a bizonytalans\u00e1g annak ellen\u00e9re felmer\u00fclt, hogy a f\u00e9nyk\u00e9peket szint\u00e9n a \u201eP\u00e1zm\u00e1n Ferenc m\u0171keresked\u0151t\u0151l v\u00e1s\u00e1rolt anyag\u201d r\u00e9szek\u00e9nt regisztr\u00e1lt\u00e1k. A lelt\u00e1ri adatokban m\u00e9g egy utal\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3, m\u00e9gpedig egy kor\u00e1bbi t\u00e9telre (F 103709), amely valamilyen kiadv\u00e1ny, vagy katal\u00f3gus 12. t\u00e1bl\u00e1j\u00e1n l\u00e9v\u0151 t\u00e1rgyakat mutat, a felirat szerint Neu-, azaz \u00daj-Fundlandr\u00f3l. A k\u00e9pet bor\u00edt\u00f3 \u00f6sszehajtott pap\u00edrra valaki ceruz\u00e1val r\u00e1\u00edrta P\u00e1zm\u00e1n Ferenc budapesti lakc\u00edm\u00e9t \u2013 XIV. Toront\u00e1l u. 32. \u2013, valamint azt, hogy \u201eVajda ismeri az \u00fcgyet\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Vajda L\u00e1szl\u00f3 teh\u00e1t valamelyest tudta, hogy mir\u0151l, kir\u0151l van sz\u00f3, \u00e1m ennek nem lett \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 nyoma a P\u00e1zm\u00e1n Ferenct\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak, f\u00e9nyk\u00e9pek inform\u00e1ci\u00f3it illet\u0151en. Azt nem tudni, hogy Vajda tal\u00e1lkozott-e P\u00e1zm\u00e1nnal, tudott-e kor\u00e1bbi kapcsolatair\u00f3l a N\u00e9prajzi M\u00fazeummal.<\/p>\n\n\n\n
De kir\u0151l is van sz\u00f3, akit\u0151l a f\u00e9nyk\u00e9pek a m\u00fazeumba ker\u00fcltek? A fentiekkel ellent\u00e9tben a b\u00e9csi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 P\u00e1zm\u00e1n Ferenc (1873\u20131965) nem volt m\u0171t\u00e1rgykeresked\u0151, hanem az egykori N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z, majd a N\u00e9popera \u201ePaci\u201d n\u00e9ven ismert \u00e9s bec\u00e9zett n\u00e9pszer\u0171 bonviv\u00e1nja, j\u00f3l k\u00e9pzett operettel\u0151ad\u00f3. Emellett az els\u0151 magyar akvarista, aki m\u00e9g k\u00fclf\u00f6ldre is mag\u00e1val vitte akv\u00e1riumait, gyarap\u00edtotta k\u00fcl\u00f6nleges halakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. P\u00e1zm\u00e1n ugyanis 1909-t\u0151l h\u00e1rom \u00e9vig k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, el\u0151bb B\u00e9csbe, majd Hamburgba szerz\u0151d\u00f6tt, de fell\u00e9pett Berlinben, Hannoverben is. Ez az id\u0151szak egy m\u00e1sik szenved\u00e9ly\u00e9t is meger\u0151s\u00edtette: az etnogr\u00e1fiai t\u00e1rgyak gy\u0171jt\u00e9s\u00e9t. \u00c9pp akkor t\u00f6lt\u00f6tt mintegy k\u00e9t \u00e9vet Hamburgban \u2013 \u00f6nk\u00e9pe szerint \u2013 a vil\u00e1g kapuj\u00e1ban, amikor mindk\u00e9t passz\u00f3j\u00e1t tekintve a \u201edolgok s\u0171r\u0171j\u00e9ben\u201d lehetett. T\u00fal azon persze, hogy ahol csak fell\u00e9pett, hamarosan a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kedvenc\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Ha Bodrogi Tibor, Vajda L\u00e1szl\u00f3 esetleg ismerte is \u0151t szem\u00e9lyesen, gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek r\u00e9szleteir\u0151l nem k\u00e9rdezt\u00e9k ki. \u00cdgy nem marad m\u00e1s h\u00e1tra, mint Wiesinger M\u00e1rton akvarisztikai k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l id\u00e9zni eml\u00e9keit, amelyekb\u0151l a n\u00e9prajzi gy\u0171jt\u00e9s mik\u00e9ntje is kirajzol\u00f3dik.<\/p>\n\n\n\n
\u201e\u00c9n a N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z megsz\u0171nte ut\u00e1n B\u00e9csbe szerz\u0151dtem \u00e9s odak\u00f6lt\u00f6ztem [\u2026] Innen Hamburgba szerz\u0151dtem, magammal v\u00edve az \u00e1llatseregletemet, amely n\u00e9gy akv\u00e1rium lak\u00f3ib\u00f3l, tov\u00e1bb\u00e1 egy papag\u00e1jb\u00f3l \u00e9s egy feh\u00e9r ang\u00f3ramacsk\u00e1b\u00f3l \u00e1llt. Itt azt\u00e1n elememben voltam. \u00d6sszek\u00f6ttet\u00e9sbe l\u00e9ptem a tenger\u00e9szekkel, tisztekkel \u00e9s leg\u00e9nys\u00e9ggel, minden elk\u00e9pzelhet\u0151 m\u00f3don megnyertem \u0151ket, hogy D\u00e9l-Amerik\u00e1b\u00f3l, Afrik\u00e1b\u00f3l halakat \u00e9s n\u00e9prajzi t\u00e1rgyakat hozzanak nekem. A n\u00e9prajzi t\u00e1rgyak r\u00e9szben a Budapesti N\u00e9prajzi M\u00fazeumban vannak elhelyezve, kb. 440 db (mint P\u00e1zm\u00e1n-f\u00e9le gy\u0171jtem\u00e9nyt k\u00f6nyvelt\u00e9k el), de r\u00e9szben az ankarai m\u00fazeumban nyertek elhelyez\u00e9st. [\u2026] Mint a legn\u00e9pszer\u0171bb hamburgi sz\u00edn\u00e9szek egyik\u00e9nek, mindennem\u0171 t\u00e1mogat\u00e1st megadtak szenved\u00e9lyemhez. Hoztak mindenf\u00e9le \u00e1llatot, \u00edgy skorpi\u00f3kat, k\u00edgy\u00f3kat, amelyekb\u0151l sokszor k\u00fcldtem a budapesti \u00c1llatkertnek. [\u2026] \u00d6tesztendei [helyesen: h\u00e1romesztendei] t\u00e1voll\u00e9t ut\u00e1n visszaker\u00fcltem a Budapesti N\u00e9poper\u00e1hoz, ism\u00e9t teljes c\u00f3km\u00f3kkal foglaltam el \u00faj lak\u00e1somat. Amikor a pesti akvarist\u00e1knak ez tudom\u00e1s\u00e1ra jutott, megh\u00edvtak egy est\u00e9re az \u00e1ltalam is alap\u00edtott Aquarium \u00e9s Terr\u00e1rium Egyes\u00fcletbe, amelynek akkoriban dr. Lendl Adolf, az eur\u00f3pai h\u00edr\u0171 term\u00e9szettud\u00f3s volt az eln\u00f6ke. Meglepet\u00e9semre egy zs\u00fafolt terem fogadott, hangos ov\u00e1ci\u00f3val. Lendl sz\u00e9p \u00fcdv\u00f6zl\u0151 besz\u00e9ddel nyitotta meg az \u00fcl\u00e9st [\u2026] \u00c9n, aki bej\u00e1rtam a hamburgi, berlini, trieszti, fiumei, n\u00e1polyi, helgolandi akv\u00e1riumokat, k\u00edv\u00fcl-bel\u00fcl l\u00e1ttam a h\u00edres villfrancai \u00e9s monac\u00f3i oceanogr\u00e1fiai m\u00fazeumot, sz\u00edvesen szolg\u00e1ltam tapasztalataimmal Lendlnek.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Pacit a N\u00e9prajzi M\u00fazeum is \u201emeginvit\u00e1lta\u201d, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi \u00fatjain szerzett etnogr\u00e1fiai \u201etapasztalatait\u201d megossza az \u00e9rdekl\u0151d\u0151kkel. Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t a m\u00fazeum 1913 j\u00fanius\u00e1ban ki\u00e1ll\u00edtotta. A n\u00e9gy itt t\u00e1rgyalt f\u00e9nyk\u00e9p ekkor k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s val\u00f3ban az \u0151 t\u00e1rgyait mutatja.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/02_F331151_web-939x1024.jpg\")
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 11×12 cm, NM F 331151 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l mind\u00f6ssze egyetlen besz\u00e1mol\u00f3 ismeretes, amely a Szinh\u00e1zi \u00c9let<\/em>ben jelent meg, m\u00e9gpedig ugyanezzel a n\u00e9gy f\u00e9nyk\u00e9ppel. \u00d6t\u00f6dikk\u00e9nt a k\u00e9pek mont\u00e1zs\u00e1ban egy a Pacit \u00e9s sz\u00edn\u00e9szn\u0151 feles\u00e9g\u00e9t, valamint a m\u00fazeum igazgat\u00f3 \u0151r\u00e9t, Semayer Vilib\u00e1ldot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 felv\u00e9tel is l\u00e1that\u00f3. Ennek eredetije nincs meg a m\u00fazeumi \u00e1llom\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l a m\u00fazeum iratt\u00e1ra nem \u0151riz semmilyen feljegyz\u00e9st, a negyed\u00e9venk\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt jelent\u00e9sekben sem t\u00e9rtek ki r\u00e1. Ily m\u00f3don a sz\u00ednh\u00e1zi hetilap r\u00f6vidke jegyzete szolg\u00e1l az egyetlen forr\u00e1sk\u00e9nt. Ebben a m\u0171faj szabta korl\u00e1tok ellen\u00e9re is l\u00e9nyeges inform\u00e1ci\u00f3k olvashat\u00f3ak, kieg\u00e9sz\u00edtik P\u00e1zm\u00e1n Ferenc id\u00e9zett eml\u00e9keit: Paci \u201emint szeretetrem\u00e9lt\u00f3 bonviv\u00e1n semmif\u00e9le alapot nem szolg\u00e1ltatott arra, hogy komoly tud\u00f3snak tarts\u00e1k, most kider\u00fclt, hogy t\u00e9nyleg egyike legk\u00e9pzettebb etnogr\u00e1fusainknak. A vid\u00e1m tr\u00e9f\u00e1k ember\u00e9r\u0151l ugye bajos elhinni az ilyesmit \u00e9s m\u00e9gis \u00edgy van. Paci, azaz hogy P\u00e1zm\u00e1n Ferenc, ahol csak j\u00e1rt-kelt, minden\u00fctt ennek a szenved\u00e9ly\u00e9nek h\u00f3dolt \u00e9s k\u00f6zben olyan etnogr\u00e1fiai gy\u0171jtem\u00e9nyt siker\u00fclt \u00f6sszeszereznie, amin\u0151vel kev\u00e9s gy\u0171jt\u0151 dicsekedhetik. Persze neki k\u00f6nny\u0171 volt, mert megj\u00e1rta Hamburgot, k\u00e9t esztendeje csin\u00e1lt egy kis afrikai utaz\u00e1st, vett, csereber\u00e9lt \u00e9s amikor Hamburgban a jutalomj\u00e1t\u00e9k\u00e1t tartotta, az \u00f6sszes Hamburgban tart\u00f3zkod\u00f3 tenger\u00e9sztisztek hoztak neki valami egzotikumot kedvesked\u00e9s\u00fcl. Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben, amely jelenleg a N\u00e9prajzi M\u00fazeumban kelt \u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st, mindenekf\u00f6l\u00f6tt a fegyvereknek akadnak b\u00e1mul\u00f3i. K\u00e9pviselve van ott a szi\u00fa-indi\u00e1nok tomahawkja, az afrikai fekete harcosok \u00edja, a braz\u00edliai, d\u00e9lamerikai, ausztr\u00e1liai vad t\u00f6rzsek mindennem\u0171 harci eszk\u00f6ze. Vannak emberb\u0151rrel bevont b\u00e1lv\u00e1nyai, van jap\u00e1n harci \u00f6lt\u00f6z\u00e9ke, antik k\u00ednai porcell\u00e1nja, bronzszobrocsk\u00e1i, de a leg\u00e9rt\u00e9kesebb tal\u00e1n az aquarium, amelyre mindenn\u00e9l b\u00fcszk\u00e9bb P\u00e1zm\u00e1n Ferenc.\u201d<\/p>\n\n\n\n A f\u00e9nyk\u00e9pek r\u00e9szletgazdag, professzion\u00e1lis felv\u00e9telek, egy hivat\u00e1sos f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz munk\u00e1i lehetnek. J\u00f3l mutatj\u00e1k a kor felfog\u00e1s\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171faj\u00e1val kapcsolatban. A l\u00e9nyeg: a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 hely min\u00e9l jobb kit\u00f6lt\u00e9se, azaz min\u00e9l t\u00f6bb t\u00e1rgy kihelyez\u00e9se. Emiatt a mai szemnek a l\u00e1tv\u00e1ny ink\u00e1bb a zsibv\u00e1s\u00e1rra eml\u00e9keztet. A jelen esetben a zs\u00fafolts\u00e1g persze azt a c\u00e9lt is szolg\u00e1lta, hogy a gy\u0171jt\u0151 feltehet\u0151leg minden t\u00e1rgy\u00e1t l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegye. Azt nem lehet \u00e1ll\u00edtani, hogy a szeml\u00e9ltet\u00e9s teljesen mentes lett volna az eszt\u00e9tikai ig\u00e9ny\u0171 elrendez\u00e9st\u0151l, \u00e1m ez csak n\u00e9h\u00e1ny egyszer\u0171 megold\u00e1sban \u00f6lt\u00f6tt testet, \u00e9s nem j\u00e1tszott meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet. Legink\u00e1bb a falakra helyezett parav\u00e1nok mutatj\u00e1k a t\u00f6rekv\u00e9st a ritmusos elhelyez\u00e9sre, a szimmetri\u00e1ra, vagy a tr\u00f3feaszer\u0171 elrendez\u00e9sre. A f\u00e9nyk\u00e9pek szerint a gy\u0171jtem\u00e9nyt nem k\u00eds\u00e9rt\u00e9k magyar\u00e1z\u00f3 feliratok, t\u00e1rgyjegyz\u00e9kek, \u00edgy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s aligha tudott t\u00f6bbet ny\u00fajtani, mint \u201eegzotikumok\u201d, \u00e9rdekess\u00e9gek kavalk\u00e1dj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00ednh\u00e1zi lap id\u00e9zett kis cikke a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal kapcsolatban mindenesetre \u201e\u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st\u201d eml\u00edtett, nyilv\u00e1n a \u201ekoll\u00e9g\u00e1nak\u201d kij\u00e1r\u00f3 szimp\u00e1tia jegy\u00e9ben. A cikk ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy Semayer Vilib\u00e1lt, a N\u00e9prajzi M\u00fazeum \u201enagytudom\u00e1nyi igazgat\u00f3ja nem sz\u00edvesen hajland\u00f3 m\u00e1r visszaengedni a ritka sz\u00e9p gy\u0171jtem\u00e9nyt. Egyel\u0151re \u00fagy \u00e1ll a helyzet, hogy P\u00e1zm\u00e1n is ragaszkodik a gy\u0171jtem\u00e9nyhez.\u201d Ragaszkod\u00e1sa ink\u00e1bb csak a hat\u00e1skelt\u00e9st szolg\u00e1lta, mert a m\u00fazeum 1913 j\u00falius\u00e1ban 2500 koron\u00e1\u00e9rt megv\u00e1s\u00e1rolta Paci gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. Ekkor a t\u00e1rgyak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz megkapt\u00e1k a gy\u0171jt\u0151 saj\u00e1t jegyz\u00e9k\u00e9t, egy kock\u00e1s f\u00fczetet, amelyet m\u00e9g a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz, a t\u00e1rgyak \u00e1tad\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9sz\u00edtett, vagy akkor eg\u00e9sz\u00edtette ki az addig nem bejegyzett szerzem\u00e9nyeivel. P\u00e1zm\u00e1n nagyr\u00e9szt n\u00e9met nyelv\u0171 jegyz\u00e9ke 278 t\u00e9telt sorol fel. Esetenk\u00e9nt egy t\u00e9tel t\u00f6bb t\u00e1rgyat jelent \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul t\u0151r\u00f6ket \u2013, \u00e9s sorsz\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl is szerepelnek benne tov\u00e1bbi t\u00e1rgyak, t\u00e1rgycsoportok. A jegyz\u00e9k az egyes t\u00e1rgyak nev\u00e9t, sz\u00e1rmaz\u00e1si hely\u00e9t, esetleg egy-egy jellegzetess\u00e9g\u00e9t t\u00fcnteti f\u00f6l, ellenben a megszerz\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit nem. \u00cdgy nem tudni, hogy P\u00e1zm\u00e1n Ferenc mit v\u00e1s\u00e1rolt Hamburgban vagy Afrik\u00e1ban, mit kapott aj\u00e1nd\u00e9kba, mihez jutott hozz\u00e1 csereber\u00e9vel, vagy m\u00e1sk\u00e9nt. A lelt\u00e1rba v\u00e9tel a kock\u00e1s f\u00fczet nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, s az egykori nyilv\u00e1ntart\u00e1s szerint 299 db t\u00e1rgyat lelt\u00e1roztak be.<\/p>\n\n\n\n A gy\u0171jtem\u00e9nyt a m\u00fazeumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son mutat\u00f3 k\u00e9pek olyan j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171ek, hogy r\u00e9szletek nagy\u00edt\u00e1s\u00e1val egy-egy t\u00e1rgyat is j\u00f3l fel lehet ismerni. Az al\u00e1bbi k\u00e9pr\u00e9szlet k\u00f6zep\u00e9n k\u00e9t emberfej alakot l\u00e1thatunk. Ma mindkett\u0151 az Afrika-gy\u0171jtem\u00e9ny megbecs\u00fclt p\u00e9ld\u00e1nya. Dahomeyb\u0151l sz\u00e1rmaznak, de beszerz\u00e9s forr\u00e1sa ismeretlen. A f\u00e9nyk\u00e9p \u00e9s a lelt\u00e1ri sz\u00e1mok alapj\u00e1n a kock\u00e1s f\u00fczetben, illetve a P\u00e1zm\u00e1nt\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolt gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00e9teles jegyz\u00e9k\u00e9ben k\u00f6nnyen azonos\u00edthat\u00f3k. Ez bizony ma sem felesleges m\u0171velet, mert kider\u00fcl, hogy a m\u0171t\u00e1rgyak alapos \u00e9s k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9pp az a von\u00e1s hi\u00e1nyzik, amely \u2013 feltehet\u0151leg \u2013 a gy\u0171jt\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t els\u0151sorban is felkeltette, \u00e9s \u201elecsapott r\u00e1juk\u201d. A Szinh\u00e1zi \u00c9let<\/em> is \u00edrta, hogy Pacinak \u201eemberb\u0151rrel bevont b\u00e1lv\u00e1nyai\u201d is vannak. A kinagy\u00edtott f\u00e9nyk\u00e9pr\u00e9szlet k\u00e9t ilyen t\u00e1rgyat mutat. Ha nem is b\u00e1lv\u00e1nyok, de a profilban l\u00e1that\u00f3 fej<\/a> a f\u00fczet 92. t\u00e9tel alatti bejegyz\u00e9se szerint: \u201eKopf m. Menschenhaut \u00fcberzogen\u201d, azaz emberb\u0151rrel beh\u00fazott fej. Val\u00f3j\u00e1ban \u00fan. fejtet\u0151maszk. A m\u00f6g\u00f6tte, a d\u00e1rd\u00e1t\u00f3l f\u00e9lig eltakarva \u00e1ll\u00f3 faszobor<\/a> szint\u00e9n hasonl\u00f3 kivitel\u0171. \u00cdgy van, vagy csak \u00edgy tudt\u00e1k \u00e9s \u00e1rult\u00e1k annak idej\u00e9n, ezt alapos kutat\u00e1ssal kell tiszt\u00e1zni mindk\u00e9t esetben, \u00e9s az esetleges k\u00f6vetkeztet\u00e9seket levonni. A f\u00e9nyk\u00e9p mindenesetre egy id\u0151k\u00f6zben eleny\u00e9szett, k\u00e9rd\u00e9seket felvet\u0151 adatra h\u00edvja f\u00f6l a figyelmet, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes inform\u00e1ci\u00f3val eg\u00e9sz\u00edti ki a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Ha m\u00e1r nagyj\u00e1b\u00f3l tiszt\u00e1ban vagyunk Paci gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek eredet\u00e9vel \u00e9s jelleg\u00e9vel, akkor a t\u0151le 1952-ben v\u00e1s\u00e1rolt t\u00f6bbi f\u00e9nyk\u00e9p jelent\u0151s\u00e9ge is \u201emegemelkedik\u201d, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a posztkoloni\u00e1lis kritika szempontj\u00e1b\u00f3l. Forr\u00e1sul, j\u00e1rul\u00e9kos inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1lnak a gy\u0171jtem\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9nethez, illetve t\u00e1gabban az egzotikus n\u00e9prajzi t\u00e1rgyak egykori kereskedelm\u00e9hez \u00e9s gy\u0171jt\u00e9s\u00e9hez. Az id\u00e9zett akvarista szakember meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint Hamburgban m\u00e1r az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n k\u00fcl\u00f6n \u00fczlet\u00e1gg\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt a d\u00edszhalak behozatala. A gyarmatokr\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 etnogr\u00e1fiai t\u00e1rgyak forgalmaz\u00e1sa ugyancsak vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9lte ebben az id\u0151ben. Aki ilyen t\u00e1rgyak gy\u0171jt\u00e9s\u00e9re adta a fej\u00e9t, Hamburgban tobz\u00f3dhatott a k\u00edn\u00e1latban. M\u00fazeumok is messzemen\u0151en \u00e9ltek ezzel a lehet\u0151s\u00e9ggel. Meghat\u00e1roz\u00f3 az 1860-as \u00e9vekt\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 I. F. G. Umlauff nev\u0171 keresked\u0151h\u00e1z volt, amely natur\u00e1li\u00e1kra \u00e9s egzotikus t\u00e1rgyakra szakosodott, oszt\u00e1lyonk\u00e9nt katal\u00f3gusokat adott ki a k\u00e9szlet\u00e9r\u0151l. Emellett \u2013 m\u00e1sokon k\u00edv\u00fcl \u2013 1894-t\u0151l ott volt a Koloni\u00e1lis \u00e9s Honismereti M\u00fazeum, vagy m\u00e1s n\u00e9ven a Hoppe und K\u00e4ptn Haase nev\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1s, azaz ink\u00e1bb kiss\u00e9 mulats\u00e1gos int\u00e9zm\u00e9ny, amely egy vend\u00e9gl\u0151ben gy\u0171jt\u00f6getett mindenf\u00e9le furcsas\u00e1got, csecsebecs\u00e9t. Tulajdonosa, August Haase kiszolg\u00e1lt tenger\u00e9szkapit\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nleges tenger\u00e9szt\u00f6rt\u00e9netekkel, illetve megh\u00f6kkent\u0151 \u201etudom\u00e1nyos\u201d fabul\u00e1kkal sz\u00f3rakoztatta kuncsaftjait. (Nem neh\u00e9z elk\u00e9pzelni a be-bet\u00e9r\u0151 n\u00e9pszer\u0171, \u00e9letvid\u00e1m Pacit is az asztalok mellett\u2026) Ezekkel \u00e1llt eleinte \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben Julius Konietzko (1886\u20131952), egy hamburgi export-import \u00fczlet alkalmazottja, aki id\u0151vel komoly szak\u00e9rtelemmel b\u00edr\u00f3 utaz\u00f3 n\u00e9prajzi gy\u0171jt\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. J\u00f3 iskol\u00e1ja volt: a berlini n\u00e9prajzi m\u00fazeum etnol\u00f3gusa F\u00e9lix von Luschan, a Tr\u00f3j\u00e1t felt\u00e1r\u00f3 r\u00e9g\u00e9sz Schliemann fia, maga is a n\u00e9prajzi m\u0171gy\u0171jt\u00e9s megsz\u00e1llottja, \u00e9s m\u00e1sok nyom\u00e1n v\u00e1lt szakemberr\u00e9. T\u00f6bb helysz\u00edni gy\u0171jt\u00e9st v\u00e9gzett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 etnol\u00f3giai m\u00fazeumok sz\u00e1m\u00e1ra. Ha a lelt\u00e1roz\u00f3k egykori \u00e9rtes\u00fcl\u00e9se helyt\u00e1ll\u00f3, a P\u00e1zm\u00e1n Ferenct\u0151l v\u00e1s\u00e1rolt k\u00e9peket \u0151 k\u00e9sz\u00edtette. Tal\u00e1n c\u00e9lir\u00e1nyos kutat\u00e1ssal az is kider\u00edthet\u0151 lenne, hogy a k\u00e9pek nem ink\u00e1bb a saj\u00e1t elad\u00e1sra sz\u00e1nt t\u00e1rgyait mutatj\u00e1k-e, mint az Umlauff-h\u00e1z n\u00e9prajzi oszt\u00e1ly\u00e1nak k\u00edn\u00e1lat\u00e1t. Konietzk\u00f3nak volt saj\u00e1t m\u0171gy\u0171jtem\u00e9nye is, amelyet r\u00e9szlegesen a n\u00e9metorsz\u00e1gi Detmoldban l\u00e9v\u0151 LiTo nev\u0171 gal\u00e9ria szerzett meg az 1980-as \u00e9vekben. 2003-ban ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st is rendezett az anyag\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n P\u00e1zm\u00e1n Ferenc a N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z ut\u00e1n az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt feles\u00e9g\u00e9vel a Frontsz\u00ednh\u00e1z tagja, majd vezet\u0151je lett, v\u00e9gigj\u00e1rt\u00e1k a nevezetes frontter\u00fcleteket. Az el\u0151ad\u00e1sok k\u00e9t gazdagon adatolt f\u00e9nyk\u00e9palbum\u00e1t 1954-ben v\u00e1s\u00e1rolta meg t\u0151le a Hadt\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum. M\u00e1s albumokat, eml\u00e9kt\u00e1rgyakat \u00f6zvegye, \u201ePaci-n\u00e9ni\u201d aj\u00e1nd\u00e9kozta oda a Sz\u00ednh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumnak 92 \u00e9ves kor\u00e1ban, 1977-ben. P\u00e1zm\u00e1n \u00edrt sz\u00edndarabokat \u2013 N\u00e9metorsz\u00e1gban is \u2013, majd k\u00fclf\u00f6ldi tapasztalatai alapj\u00e1n \u00e1ln\u00e9ven egy gyakorlati \u00fatmutat\u00f3t adott ki saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n a rulettj\u00e1t\u00e9kr\u00f3l. \u00c9rdekelte a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s, p\u00e1r amat\u0151rk\u00e9p\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1zadeleji lapokban is fel lehet lelni. A Frontsz\u00ednh\u00e1z tagjak\u00e9nt is f\u00e9nyk\u00e9pezett. Az 1920-as \u00e9vek elej\u00e9n a N\u00e9prajzi M\u00fazeumt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt ki egy „sztereoszk\u00f3p” [helyesen: sztere\u00f3] f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pet kazett\u00e1kkal. Egy irat szerint hossz\u00fa ideig tartott, am\u00edg visszaszerezt\u00e9k t\u0151le. Milyen k\u00e1r, hogy az eml\u00e9keit sz\u00edvesen id\u00e9z\u0151 id\u0151s P\u00e1zm\u00e1n Ferencet n\u00e9prajzos kort\u00e1rsai elmulasztott\u00e1k kik\u00e9rdezni m\u0171gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l \u00e9s v\u00e1ltozatos \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. Mint a fentiek jelzik: lett volna mir\u0151l besz\u00e9lgetni.<\/p>\n\n\n\n Szerz\u0151: Fej\u0151s Zolt\u00e1n<\/p>\n\n\n\n Forr\u00e1s<\/em><\/p>\n\n\n\n N\u00e9prajzi M\u00fazeum Iratt\u00e1ra (NMI) 81\/1913; 136\/1914; 29\/1916; 55\/1924 Kapcsol\u00f3d\u00f3 irodalom<\/em><\/p>\n\n\n\n Amenda, Lars: \u201eMuseum f\u00fcr Kolonie und Heimat\u201d. Exotismus und Vergn\u00fcgen in K\u00e4ppen Haases Seemannskneipe in St. Pauli. In: Zimmerer, J\u00fcrgen \u2013 Todzi, Kim Sebastian (Hrsg.): Hamburg: Tor zur kolonialen Welt. Erinnerungsorte der (post-)kolonialen Globalisierung<\/em>, G\u00f6ttingen 2021. 309\u2013321.<\/p>\n\n\n\n Buschmann, Rainer F.: The Umlauff Family. Prominent Ethnographic Traders Based in Hamburg. Michael Hamson Oceanic Art<\/em>, https:\/\/www.oceanicart.com\/PROVENANCE\/Umlauff-Family\/1<\/a><\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/03_Szinhazi-Elet_1913_24.-sz_Pazman-Semayer_upscale2x-002.jpg\")
1913. j\u00fanius 14. 24. sz\u00e1m, 8. oldal, reprodukci\u00f3 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/04_F331149_web-680x1024.jpg\")
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 8,5×13 cm, NM F 331149
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/05_F331150_web-760x1024.jpg\")
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 9×12,5 cm, NM F 331150 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/06_F331152_web-535x1024.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/07_NMI_1914_136_9_web-1024x824.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/08_F331150_belenagyitva.jpg\")
P\u00e1zm\u00e1n n\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9nye. Szinh\u00e1zi \u00c9let<\/em>, 1913. j\u00fanius 14. 24., 8.
Wiesinger M\u00e1rton: Akvarisztika<\/em>. Budapest, Gondolat, 1975.
K\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyeknek adom\u00e1nyozta eml\u00e9kt\u00e1rgyait. N\u00f3gr\u00e1d<\/em>, 1977. \u00e1pr. 13., 4.<\/p>\n\n\n\n