{"id":1659,"date":"2023-06-23T10:47:04","date_gmt":"2023-06-23T10:47:04","guid":{"rendered":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/?p=1659"},"modified":"2023-06-28T19:19:01","modified_gmt":"2023-06-28T19:19:01","slug":"lappok-a-budapesti-allatkertben-volt-karavanbol-1894","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/2023\/06\/23\/lappok-a-budapesti-allatkertben-volt-karavanbol-1894\/","title":{"rendered":"\u201eLappok a budapesti \u00e1llatkertben volt karav\u00e1nb\u00f3l\u201d – 1894"},"content":{"rendered":"\n

A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l eg\u00e9szen az 1950-es \u00e9vekig Eur\u00f3pa-szerte t\u00f6bb orsz\u00e1gban szerveztek olyan bemutat\u00f3kat, melyeken k\u00fcl\u00f6nleges, az adott orsz\u00e1g kult\u00far\u00e1j\u00e1t\u00f3l sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, t\u00e1voli helyr\u0151l, m\u00e1s kontinensr\u0151l \u00e9rkez\u0151 n\u00e9pcsoportokat ismerhettek meg a helyiek. 1873 \u00e9s 1928 k\u00f6z\u00f6tt legal\u00e1bb huszonnyolc alkalommal szerveztek Budapestre is ilyen \u201eetnogr\u00e1fiai mutatv\u00e1nyt\u201d.<\/p>\n\n\n\n

A nyelvrokonok k\u00f6z\u00fcl 1882-ban a szamoj\u00e9dok, 1888-ban, majd 1894-ben \u00e9s 1913-ban a n\u00e9prajzi bemutat\u00f3 keret\u00e9ben sz\u00e1mik (lappok) \u00e9rkeztek a f\u0151v\u00e1rosba s\u00e1traikkal, r\u00e9nszarvasaikkal \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyaikkal. Sz\u00e1mik (lappok) 1873-ban is j\u00e1rtak a f\u0151v\u00e1rosban, az akad\u00e9mi\u00e1ra is ell\u00e1togattak, Budenz J\u00f3zsef, aki tanulm\u00e1nyozta a sz\u00e1mikat, megjegyezte, hogy B\u00e9csb\u0151l, az 1873-as vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l \u00e9rkeztek: \u201eAz 1882. \u00e9v nyar\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny szamoj\u00e9d embert hoztak Budapestre \u2014 ethnographiai l\u00e1tv\u00e1nyul az \u00e1llatkertben, \u00fagy mint a b\u00e9csi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1val 1873. mutogattak el\u0151bb B\u00e9csben, azt\u00e1n Budapesten is sv\u00e9d lappokat egy b\u00f3d\u00e9ban, akiket szerencs\u00e9m volt \u2014 annak idej\u00e9n itt az Akad\u00e9mi\u00e1ban is bemutatni.\u201d (Budenz 1890, 626.) A b\u00f3d\u00e9 hely\u00e9r\u0151l nincs tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3, ez \u00e1llhatott a V\u00e1rosligetben vagy az \u00e1llatkertben is. A finnugor n\u00e9pek karav\u00e1njainak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, ennek fogadtat\u00e1s\u00e1t \u00e9s relfex\u00edv \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t k\u00e9t tanulm\u00e1ny is \u00e9rintette, feldolgozta (Sz. Krist\u00f3f 2022, Tam\u00e1s 2019). A korabeli, \u00e1llatkertekben l\u00e1togathat\u00f3 etnogr\u00e1fiai bemutat\u00f3k r\u00e9sztvev\u0151inek nagy r\u00e9sze a hamburgi Carl Hagenbeck, \u00e1llatkerteket egzotikus \u00e1llatokkal ell\u00e1t\u00f3 \u00e9s id\u0151vel cirkuszt m\u0171k\u00f6dtet\u0151 c\u00e9g\u00e9nek szervez\u00e9s\u00e9ben utazott Eur\u00f3p\u00e1ban. A korszak napi \u00e9s hetilapjai (Pesti Napl\u00f3<\/em>, Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>) kisebb-nagyobb terjedelemben rendre tud\u00f3s\u00edtottak a f\u0151v\u00e1rosba \u00e9rkez\u0151, az \u00e1llatkert ter\u00fclet\u00e9n megtekinthet\u0151 egzotikus n\u00e9pekr\u0151l. A finnugor (de m\u00e1s) n\u00e9peket a nyelvrokons\u00e1g kapcs\u00e1n tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s is \u00f6vezte, a karav\u00e1nt k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tudom\u00e1ny\u00e1gak k\u00e9pvisel\u0151i is felkerest\u00e9k, t\u00f6bb \u00edr\u00e1s is megjelent a rokons\u00e1g bizony\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l vagy c\u00e1fol\u00e1s\u00e1r\u00f3l a l\u00e1togat\u00e1sok eredm\u00e9nyek\u00e9ppen.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1mi (lapp) karav\u00e1nok f\u00e9nyk\u00e9pi forr\u00e1sa minim\u00e1lisnak mondhat\u00f3. Az 1894-es l\u00e1togat\u00e1sr\u00f3l T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l fot\u00f3j\u00e1t k\u00f6zli<\/a> a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum blogja (Makra 2014). A majd k\u00e9t \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bbi, 1913-as sz\u00e1mi (lapp) bemutat\u00f3r\u00f3l Balogh Rudolf h\u00e1rom k\u00e9p\u00e9t jelentette meg a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/a>. Egy k\u00e9peslapot<\/a> is \u0151riz a F\u0151v\u00e1rosi Szab\u00f3 Ervin K\u00f6nyvt\u00e1r Budapest Gy\u0171jtem\u00e9nye az 1913-as \u00e9vb\u0151l, a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz megjel\u00f6l\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl. A k\u00e9pi forr\u00e1sanyag kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se a m\u00fazeumi feldolgoz\u00f3 \u00e9s adatpontos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n a sz\u00e1mik (lappok) 1894-es bemutat\u00f3j\u00e1nak \u00fajabb n\u00e9gy felv\u00e9tele, melyek kor\u00e1bban pontatlan adatokkal szerepeltek a N\u00e9prajzi M\u00fazeum nyilv\u00e1ntart\u00e1s\u00e1ban. A pozit\u00edv k\u00e9peket 1900-ban aj\u00e1nd\u00e9kozta a m\u00fazeumnak az int\u00e9zm\u00e9ny labor\u00e1nsa, Szabadsz\u00e1ll\u00e1sy J\u00e1nos<\/a>, aki 6×9 cm-es \u00fcvegnegat\u00edv reprodukci\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtett a k\u00e9pekr\u0151l. Arra vonatkoz\u00f3 adat nem ismert, hogy hozz\u00e1 hogyan ker\u00fcltek az f\u00e9nyk\u00e9ppozit\u00edvok. Annak ellen\u00e9re, hogy az eredeti k\u00e9pek egyike szign\u00e1lt \u00e9s d\u00e1tummal ell\u00e1tott, a lelt\u00e1roz\u00e1s sor\u00e1n ezeket az adatokat nem vett\u00e9k figyelembe \u00e9s Szabadsz\u00e1ll\u00e1sy reprodukci\u00f3jak\u00e9nt, 1900-es d\u00e1tummal ker\u00fclt a kutat\u00f3k \u00e1ltal haszn\u00e1lt m\u00fazeumi le\u00edr\u00f3kartonra. A k\u00e9pek egyik\u00e9n dr. T\u00f6r\u00f6k n\u00e9v \u00e9s az 1894. \u00e1prilis 7-i d\u00e1tum olvashat\u00f3, felt\u00e9telezhet\u0151, hogy mind a n\u00e9gy k\u00e9pet ugyanaz a fotogr\u00e1fus k\u00e9sz\u00edtette. A szerz\u0151s\u00e9g beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1t a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeumban \u0151rz\u00f6tt T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l felv\u00e9tel er\u0151s\u00edtette meg, melyen ugyanez a szign\u00f3 l\u00e1that\u00f3. T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l (1842-1912) orvos, a magyarorsz\u00e1gi antropol\u00f3gia megteremt\u0151je embertani vizsg\u00e1latai sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00e9peket tanulm\u00e1nyozott. 1894-ben Hal\u00e1sz Ign\u00e1c kolozsv\u00e1ri nyelv\u00e9sz mellett T\u00f6r\u00f6k is kereste fel a V\u00e1rosligetbe \u00e9rkezett sz\u00e1mi (lapp) csal\u00e1dokat, melyr\u0151l a Pesti H\u00edrlap<\/em> is besz\u00e1molt: \u201eA karav\u00e1n \u00fagy embertani, mint n\u00e9prajzi tekintetben igen \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos. Dr. Hal\u00e1sz Ign\u00e1c kolozsv\u00e1ri egyetemi tan\u00e1r nyelv\u00e9szeti, dr. T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l egyetemi tan\u00e1r pedig embertani szempontb\u00f3l tanulm\u00e1nyozza \u0151ket.\u201d (Lappok az \u00e1llatkertben, 1894). Kor\u00e1bban tal\u00e1lunk h\u00edrad\u00e1st arr\u00f3l, hogy T\u00f6r\u00f6k a V\u00e1rosligetben l\u00e9v\u0151 szingal\u00e9z csoportokat tanulm\u00e1nyozta, eredm\u00e9nyeir\u0151l el\u0151ad\u00e1st is tartott az \u00e1llatkertbe \u00e9rkez\u0151 l\u00e1togat\u00f3knak. Arra vonatkoz\u00f3 adat nem ismert, hogy \u00f6sszesen h\u00e1ny darab felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett T\u00f6r\u00f6k l\u00e1togat\u00e1sai sor\u00e1n, azonban az biztos, hogy nem egy alkalommal k\u00e9sz\u00fcltek a fot\u00f3k: a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum felv\u00e9tele \u00e1prilis 3-\u00e1n, a N\u00e9prajzi M\u00fazeum fot\u00f3i pedig n\u00e9gy nappal k\u00e9s\u0151bb. Az els\u0151 felv\u00e9tel a sz\u00e1mikat (lappokat) s\u00e1truk mellett, a r\u00e1juk k\u00edv\u00e1ncsi t\u00f6meggel egy\u00fctt az \u00e1llatkert ter\u00fclet\u00e9n \u00f6r\u00f6k\u00edti meg. A m\u00e1sik h\u00e1rom, N\u00e9prajzi M\u00fazeumban tal\u00e1lhat\u00f3 csoportk\u00e9pek egy s\u00e9t\u00e1nyon k\u00e9sz\u00fcltek, a h\u00e1rom k\u00e9pen ugyanazokat a csal\u00e1dokat, szem\u00e9lyeket l\u00e1thatjuk (l\u00e1sd 1-3. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n

\"\"
1. k\u00e9p:
Sz\u00e1mik (lappok) csoportja a V\u00e1rosligetben<\/a>
Budapest, 1894
T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l felv\u00e9tele
Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 12,5×17 cm, 24,5×27 cm-es kartonra ragasztva (r\u00e9szlet)
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 3015
 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Mit tudhatunk a karav\u00e1n tagjair\u00f3l? A Magyar Hirlap<\/em> beharangoz\u00f3ja szerint Kriszti\u00e1ni\u00e1b\u00f3l (Koppenh\u00e1ga egy r\u00e9sze) h\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnapj\u00e1n \u00e9rkeznek majd sz\u00e1mik (lappok), mintegy negyven f\u0151 \u00e9s naponta bemutatj\u00e1k szok\u00e1saikat, j\u00e1t\u00e9kukat, a h\u00edr Jakobsohn impressz\u00e1ri\u00f3t nevezi meg (\u00c9szaki n\u00e9pe Budapesten, 1894). Az \u00e1prilis h\u00edrad\u00e1sok szerint a sz\u00e1mi (lapp) karav\u00e1n impressz\u00e1ri\u00f3ja Adolf Strassburger cirkuszigazgat\u00f3 volt, aki 1916-ban beolvadt Hagenbeck v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1ba. A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g \u00e1prilis 15-i sz\u00e1m\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt r\u00f6vid h\u00edr alapj\u00e1n a huszonkett\u0151 tagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 karav\u00e1n k\u00e9t hete, teh\u00e1t \u00e1prilis els\u0151 napjaiban \u00e9rkezett, r\u00e9nszarvasokkal. A bemutat\u00f3k alkalm\u00e1val \u201ea l\u00e1togat\u00f3k megismerhetik az \u00e9szaki n\u00e9pfaj t\u00edpusait, szok\u00e1sait, egyszer\u0171 h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Hal\u00e1sz Ign\u00e1c toll\u00e1b\u00f3l a Pesti Napl\u00f3<\/em> egy hosszabb \u00edr\u00e1st k\u00f6z\u00f6lt \u00e1prilis 11-\u00e9n, melyb\u0151l r\u00e9szletesen megtudhatjuk a sz\u00e1mik (lappok) t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, hogy mi jellemzi \u00e9letm\u00f3djukat. Hajnal r\u00e9szletesen le\u00edrja, hogy honnan \u00e9rkeztek a karav\u00e1n tagjai: \u201eM\u00e9g csak azt eml\u00edtem meg, hogy az \u00c1llatkertben l\u00e1that\u00f3 h\u00e1rom s\u00e1tor, h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6n csal\u00e1d\u00e9. Az els\u0151ben az \u00f6reg Ulu (lappul Aulu) Renander lakik feles\u00e9g\u00e9vel Eva Lisa Olsdoterral (lappul: Eiva Lisa Aulu daktare) Sv\u00e9dorsz\u00e1gb\u00f3l, a m\u00e1sikban Morten Jakobson Nordfjell (lappul: Murte J\u00e4kken alekie) Anna Sofia Andersdotterral (lappul: Anna S\u00e9f\u00e9 Andan daktare), a harmadikban pedig J\u00f3n Mortenson (lappul: Jana Murten alekie) feles\u00e9g\u00e9vel, Lycia Hansdotterral (lappul: Luaie Hann daktare.) Az el\u0151bbi a norv\u00e9g Dovrefjeld, vagyis Dovre hegys\u00e9gb\u0151l, az ut\u00f3bbi pedig a sv\u00e9d-norv\u00e9g hat\u00e1ron lev\u0151 B\u00f6raas hegys\u00e9gb\u0151l. Legnagyobb csal\u00e1dja Morten Jakobson Nordfjellnek van, tudniillik h\u00e9t gyermeke. A t\u00f6bbi k\u00e9t feln\u0151tt f\u00e9rfi szolga. Az egyik Nils Andreas Anderson (lappul: Najel\u00e4 Anda), a m\u00e1sik pedig Anders Nilsen (Anda Najela), mind a kett\u0151 \u00e9szakibb vid\u00e9kr\u0151l, Frostvikenb\u0151l. Kiv\u00fcl\u00f6k m\u00e9g k\u00e9t n\u0151 van, akik nem tartoznak szorosan a h\u00e1rom csal\u00e1dhoz. Az egyik Elisabet Marie Mortensdotter (Liesa Maja Mortene), akinek f\u00e9rje otthon maradt a R\u00f6raas hegys\u00e9gben, de k\u00e9t kis gyermek\u00e9t mag\u00e1val hozta, a m\u00e1sik Maja Thomesdotter, egy tizennyolc esztend\u0151s hajadon.\u201d (Hal\u00e1sz 1894, 3.) A besz\u00e1mol\u00f3b\u00f3l kider\u00fcl, hogy k\u00e9t orsz\u00e1gb\u00f3l, Norv\u00e9gi\u00e1b\u00f3l \u00e9s Sv\u00e9dorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezetek teljes vagy csonka csal\u00e1dok. Hajnal adataib\u00f3l arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a N\u00e9prajzi M\u00fazeum F 3016 k\u00e9p\u00e9n a Norv\u00e9gi\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett Morten Jakobsen Nordfjellt \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t l\u00e1thatjuk. Az F 3015-\u00f6s k\u00e9pen a gyermekeivel \u00e9rkez\u0151 Elisabet marie Mortensdotter \u00e9s gyermekei lehetnek, a karav\u00e1n egy f\u00e9rfi tagj\u00e1val. A t\u00f6bb f\u00e9rfib\u0151l \u00e9s fi\u00fab\u00f3l \u00e1ll\u00f3, k\u00edv\u00e1ncsiskod\u00f3k \u00e1ltal \u00f6vezett sz\u00e1mi (lapp) csoportk\u00e9pen feltehet\u0151en a szolg\u00e1k is a kamera el\u00e9 \u00e1lltak.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
2. k\u00e9p:
Morten Jakobsen Nordfjell \u00e9s csal\u00e1dja
Budapest, 1894
T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l felv\u00e9tele
Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 12×17 cm, 24,5×27 cm-es kartonra ragasztva (r\u00e9szlet)
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 3016<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
3. k\u00e9p
Sz\u00e1mik (lappok) a V\u00e1rosligetben
Budapest, 1894
T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l felv\u00e9tele
Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 12×16 cm, 24,5×27 cm-es kartonra ragasztva (r\u00e9szlet)
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 3017<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l negyedik felv\u00e9tel\u00e9n (4. k\u00e9p, F 3018) egy asztalra \u00e9s a mellette l\u00e9v\u0151 falra elhelyezett sz\u00e1mi (lapp) t\u00e1rgyakat \u00f6r\u00f6k\u00edtett meg. K\u00f6zt\u00fck ed\u00e9nyeket, ruhadarabokat, k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z \u00e9s \u00e9p\u00fclet maketteket l\u00e1thatunk. A N\u00e9prajzi M\u00fazeum munkat\u00e1rsai 38 t\u00e1rgyat v\u00e1s\u00e1roltak (ltsz. 5645 \u2013 5691) a karav\u00e1n norv\u00e9giai tagjait\u00f3l 1894 j\u00falius\u00e1ban (\u201eAz \u00e1llatkertben tany\u00e1zott lapp karav\u00e1nt\u00f3l v\u00e9tetett\u201d megjegyz\u00e9ssel). A t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben f\u00e1b\u00f3l, k\u00e9regb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, karcol\u00e1ssal vagy fest\u00e9ssel d\u00edsz\u00edtett haszn\u00e1lati- \u00e9s d\u00edszt\u00e1rgyakat (javar\u00e9szt ed\u00e9nyeket), modelleket, a lelt\u00e1roz\u00f3i megjegyz\u00e9sek alapj\u00e1n ezeket r\u00e9szben a budapesti tart\u00f3zkod\u00e1s sor\u00e1n k\u00e9sz\u00edthett\u00e9k. A t\u00e1rgyakr\u00f3l az 1940-es \u00e9vek elej\u00e9n a m\u00fazeumban dolgoz\u00f3 Kanszky M\u00e1rton szerzetes tan\u00e1r k\u00e9sz\u00edtett rajzokat. A f\u00e9nyk\u00e9pen szerepl\u0151 t\u00e1rgyak \u00e9s a m\u00fazeumban l\u00e9v\u0151 t\u00e1rgyakat \u00f6sszehasonl\u00edtva meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a T\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal fot\u00f3zott haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak nem ker\u00fcltek be a gy\u0171jtem\u00e9nybe.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
4. k\u00e9p:
Sz\u00e1mi (lapp) haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak
Budapest, 1894
T\u00f6r\u00f6k Aur\u00e9l felv\u00e9tele
Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 12×17 cm, 24,5×27 cm-es kartonra ragasztva (r\u00e9szlet)
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 3018<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben 123 \u00e9ve pontatlan adatokkal nyilv\u00e1ntart\u00e1sba ker\u00fclt felv\u00e9telek \u00f6sszeolvasva az 1894-es sajt\u00f3ban megjelent Hal\u00e1sz-f\u00e9le le\u00edr\u00e1ssal lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy az \u201e\u00e1llatkertben volt karav\u00e1n\u201d, ahogy a pozit\u00edv k\u00e9peken olvashatjuk, tagjair\u00f3l nem csak neves\u00edtve legyenek, hanem l\u00e1thassuk is \u0151ket. A m\u00fazeumban l\u00e9v\u0151 t\u00e1rgyak \u00e9s a f\u00e9nyk\u00e9pen l\u00e9v\u0151 t\u00e1rgyak egym\u00e1s mellett pedig a korabeli \u201eetnogr\u00e1fiai mutatv\u00e1nyok\u201d kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1t, a sz\u00e1mik (lappok) haszn\u00e1lati \u00e9s d\u00edszt\u00e1rgyait eleven\u00edtik fel.<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Bata T\u00edmea \/ K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Sz. Krist\u00f3f Ildik\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/em>

Budenz J\u00f3zsef: Adal\u00e9k a jur\u00e1k-szamoj\u00e9d nyelv ismeret\u00e9hez. Akad\u00e9miai \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em>, 1890, I. k\u00f6tet, 11. f\u00fczet, 623-628.
Sz. Krist\u00f3f Ildik\u00f3: Az els\u0151 n\u00e9prajzi bemutat\u00f3 a budapesti V\u00e1rosligetben 1873. In. Lacz\u00f3 Ferenc \u00e9s Varga B\u00e1lint (szerk.): Magyarorsz\u00e1g glob\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nete 1869-2022<\/em>.
Makra Szabolcs: Lappok a V\u00e1rosligetben, 1894. K\u00e9pek az embertani fot\u00f3gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l 5.<\/a><\/em> <\/p>\n\n\n\n

Tam\u00e1s Ildik\u00f3: Sz\u00e1mik (lappok) a budapesti \u00e1llatkertben. Az egzotikus \u00e9s az idegen narrat\u00edvumai. In. Jakab Albert Zsolt \u2013 Peti Lehel (szerk.): Aranymad\u00e1r. Tanulm\u00e1nyok T\u00e1nczos Vilmos tisztelet\u00e9re. <\/em>Kolozsv\u00e1r: Kriza J\u00e1nos N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1g – BTE Magyar N\u00e9prajz \u00e9s Antropol\u00f3gia Int\u00e9zet – Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-Egyes\u00fclet, 2019, 421-436.<\/p>\n\n\n\n

Id\u00e9zett h\u00edrad\u00e1sok:<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00c9szak n\u00e9pe Budapesten. Magyar Hirlap<\/em>. 1894. m\u00e1rcius 9. 4. \u00e9vfolyam, 68. sz\u00e1m, 6-7. oldal.
Hal\u00e1sz Ign\u00e1c: Lappok Budapest. Pesti Napl\u00f3<\/em>. 1894. \u00e1prilis 11. 45. \u00e9vfolyam, 100. sz\u00e1m, 1-3. oldal.
Lappok az \u00e1llatkertben. Pesti H\u00edrlap<\/em>. 1894. \u00e1prilis 10. 10. oldal. 16. \u00e9vfolyam, 100. sz\u00e1m.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l eg\u00e9szen az 1950-es \u00e9vekig Eur\u00f3pa-szerte t\u00f6bb orsz\u00e1gban szerveztek olyan bemutat\u00f3kat, melyeken k\u00fcl\u00f6nleges, az adott orsz\u00e1g kult\u00far\u00e1j\u00e1t\u00f3l sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, t\u00e1voli helyr\u0151l, m\u00e1s kontinensr\u0151l \u00e9rkez\u0151 n\u00e9pcsoportokat ismerhettek meg a helyiek. 1873 \u00e9s 1928 k\u00f6z\u00f6tt legal\u00e1bb huszonnyolc alkalommal szerveztek Budapestre is ilyen \u201eetnogr\u00e1fiai mutatv\u00e1nyt\u201d. A nyelvrokonok k\u00f6z\u00fcl 1882-ban a szamoj\u00e9dok, 1888-ban, majd 1894-ben \u00e9s 1913-ban a n\u00e9prajzi bemutat\u00f3…<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":1666,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[19],"tags":[218,219],"class_list":["post-1659","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fototortenet","tag-neprajzi-bemutato","tag-varosliget"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1659","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1659"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1659\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1679,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1659\/revisions\/1679"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1666"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1659"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1659"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1659"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}