{"id":1589,"date":"2023-05-26T11:20:15","date_gmt":"2023-05-26T11:20:15","guid":{"rendered":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/?p=1589"},"modified":"2024-01-18T06:30:37","modified_gmt":"2024-01-18T06:30:37","slug":"revesz-bela-fotok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/2023\/05\/26\/revesz-bela-fotok\/","title":{"rendered":"\u201eR\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la fot\u00f3k\u201d"},"content":{"rendered":"\n

\u00d6nts\u00fcnk tiszta vizet a poh\u00e1rba! Mindazokat a f\u00e9nyk\u00e9peket, amelyek eddig a N\u00e9prajzi M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain \u00e9s kiadv\u00e1nyaiban R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la felv\u00e9teleik\u00e9nt jelentek meg, nem \u0151 k\u00e9sz\u00edtette. Ebben az \u00e9rtelemben nincsenek teh\u00e1t R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la fot\u00f3k. Vagy m\u00e1sk\u00e9nt, r\u00f6viden: R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la nem volt (n\u00e9prajzi) fotogr\u00e1fus. Gy\u0171jt\u0151 volt, aki nagyszebeni f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szekt\u0151l beszerzett k\u00e9peket juttatott a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be. A \u201eLe\u00e1nyv\u00e1s\u00e1r a Rom\u00e1nokn\u00e1l\u201d, vagy a Szeben megyei Sug\u00e1gon (Sugag)<\/em> felvett rom\u00e1n \u201eKeresztel\u0151\u201d \u00e9pp \u00fagy nem az \u0151 felv\u00e9tele, mint az \u00fajabban sokszor ki\u00e1ll\u00edtott \u00e9s publik\u00e1lt \u201eV\u00e1ndor ol\u00e1h cig\u00e1ny\u201d c\u00edm\u0171 k\u00e9p, amelyr\u0151l m\u00e1r j\u00f3 sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt is t\u00f6bbf\u00e9le kiad\u00e1s\u00fa k\u00e9peslap ker\u00fclt forgalomba.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
1. k\u00e9p: V\u00e1ndor ol\u00e1h cig\u00e1ny, kisgyermek\u00e9vel a h\u00e1t\u00e1n. Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek eleje. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10,5×15 cm.
Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9258
 
2. k\u00e9p: Koldul\u00f3 cig\u00e1ny kisgyermek\u00e9vel. Sz\u00ednes nyomdatechnika, 14×9 cm. D. T. C. L. kiad\u00e1sa, 1903 k\u00f6r\u00fcl. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, Ny 784<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Folytassuk: Ez<\/em> a R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la nem is az \u00edr\u00f3 R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la (1876\u20131944), a N\u00e9pszava<\/em>, majd a Nyugat<\/em> munkat\u00e1rsa, akivel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u0151k vagy kiadv\u00e1nyok szerz\u0151i olykor \u00f6sszekeverik. V\u00e1ci \u00fcgyv\u00e9d? Nagyv\u00e1radi takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1ri igazgat\u00f3? Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi k\u00f6nyvkeresked\u0151? Nem, dr. R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la (1869\u20131947) elmeorvos volt, aki Budapesten sz\u00fcletett \u00e9s a pesti egyetem orvosi fakult\u00e1s\u00e1n szerzett doktori oklevelet 1893-ban. A f\u0151v\u00e1rosban kezdte az orvosi p\u00e1ly\u00e1t, azut\u00e1n hosszabb id\u0151re k\u00fclf\u00f6ldre ment, sokfel\u00e9 utazott, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag tizenn\u00e9gy nyelvet saj\u00e1t\u00edtott el. \u00d6t \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt Braz\u00edli\u00e1ban. S\u00e3o Paul\u00f3ban az osztr\u00e1k-magyar konzul\u00e1tus orvosak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n el\u0151bb Gyul\u00e1n, majd a lip\u00f3tmezei orsz\u00e1gos elmegy\u00f3gyint\u00e9zetben nyert \u00e1ll\u00e1st. 1907-ben v\u00e9glegesen Nagyszebenbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt miut\u00e1n kinevezt\u00e9k az \u00e1llami \u201et\u00e9bolyda\u201d m\u00e1sodf\u0151orvos\u00e1v\u00e1. Tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t magyar \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 foly\u00f3iratokban megjelent cikkei f\u00e9mjelzik, amelyek pszichi\u00e1triai, neurol\u00f3giai, l\u00e9lektani \u00e9s antropol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoztak, de a szociol\u00f3gia, az orvos- \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net, a n\u00f6v\u00e9nytan ter\u00fclet\u00e9re is elmer\u00e9szkedett. Magyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt foglalkozott \u00e1llatl\u00e9lektannal, amelynek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tanulm\u00e1nyk\u00f6tetet szentelt. A l\u00e9lekfogalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l \u00edrt k\u00f6nyve Stuttgartban jelent meg. Id\u0151legesen tagja volt a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulatnak \u00e9s a Magyar N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1gnak is. N\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel szerepelt az Iparm\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1908-ban rendezett els\u0151 n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. A Nagyszebeni Ujs\u00e1g<\/em>ban dics\u00e9rte a helyi rom\u00e1n n\u0151egylet h\u00e1ziipar-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely \u00e9pp ekkor adott k\u00e9pet arr\u00f3l, hogy etnogr\u00e1fiai alapokon hogyan t\u00f6rekszenek \u00faj iparm\u0171v\u00e9szet elterjeszt\u00e9s\u00e9re a sz\u00e9les n\u00e9pr\u00e9tegek k\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

Dr. R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la D\u00e9l-Amerik\u00e1ba utaz\u00e1sa el\u0151tt m\u00e1r kapcsolatban volt a Nemzeti M\u00fazeum N\u00e9prajzi T\u00e1r\u00e1val, s a S\u00e3o Paul\u00f3b\u00f3l 1899-ben az oszt\u00e1lynak k\u00fcld\u00f6tt level\u00e9ben megv\u00e9telre aj\u00e1nlott f\u00f6l n\u00e9prajzi t\u00e1rgyakat. \u0150slakosok egyszer\u0171 javait, \u00edgy \u00edjakat, nyilakat, n\u0151i melld\u00edszeket, f\u00fcgg\u0151\u00e1gyat, tollb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fejd\u00edszt, valamint a brazil parasztok, a caipir\u00e1k<\/em> primit\u00edv haszn\u00e1lati eszk\u00f6zeit, ed\u00e9nyeket, gyerekj\u00e1t\u00e9kokat. F\u00e9nyk\u00e9pet a t\u00e1rgyakr\u00f3l nem k\u00fcld\u00f6tt, mert az sok p\u00e9nzbe ker\u00fclt volna. Meg\u00edrta ellenben, hogy nagy sz\u00e1mban van f\u00e9nyk\u00e9pe \u201eindi\u00e1nokt\u00f3l, egyenk\u00e9nt \u00e9s csoportokban, valamint caipir\u00e1k \u00e9let\u00e9r\u0151l\u201d. A sz\u00f6veg\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sb\u0151l el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171, hogy ezek nem saj\u00e1t felv\u00e9telei voltak. Amikor Braz\u00edli\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9rt, gazdag paleontol\u00f3giai gy\u0171jtem\u00e9nyt aj\u00e1nd\u00e9kozott a Nemzeti M\u00fazeumnak. A n\u00e9prajzi oszt\u00e1lynak egy p\u00e1r kengyelt juttatott, 75 t\u00e1rgyat pedig let\u00e9tbe helyezett.<\/p>\n\n\n\n

A N\u00e9prajzi M\u00fazeum f\u00e9nyk\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben a R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la neve alatt nyilv\u00e1ntartott 123 magyarorsz\u00e1gi felv\u00e9tel 1908-ban v\u00e1s\u00e1rl\u00e1ssal ker\u00fclt a Nemzeti M\u00fazeum N\u00e9prajzi T\u00e1r\u00e1ba. A t\u00f6rzsk\u00f6nyv szerint a k\u00e9peket feles\u00e9g\u00e9t\u0151l vett\u00e9k j\u00falius 27-\u00e9n. Kiss\u00e9 zavaros k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre utal a hivatali levelez\u00e9s, amelynek mai szemmel legfontosabb r\u00e9szlete, hogy a f\u00e9nyk\u00e9peket sz\u00f3belileg rendelte meg t\u0151le a n\u00e9prajzi oszt\u00e1ly vezet\u0151je, Semayer Vilib\u00e1ld, s a v\u00e9tel\u00e1rat a m\u00fazeum igazgat\u00f3ja, Szalay Imre r\u00e9v\u00e9n \u2013 az \u0151 fedezet\u00e9b\u0151l? \u2013 fizett\u00e9k ki. A f\u00e9nyk\u00e9peket a gy\u0171jt\u0151 post\u00e1n k\u00fcldte be a m\u00fazeumba. A let\u00e9tbe helyezett braz\u00edliai t\u00e1rgyait is felaj\u00e1nlotta megv\u00e9telre, de a magasnak tartott v\u00e9tel\u00e1r miatt a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s meghi\u00fasult.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
3. k\u00e9p: Rom\u00e1n \u201estrunga\u201d \u00e9s juhny\u00e1j ny\u00e1ron. Fogarasi-havasok. Fekete-feh\u00e9r, 13×18 cm. Emil Fischer felv\u00e9tele, F 9168<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la f\u00e9le f\u00e9nyk\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny fot\u00f3k\u00f3pi\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll, amelyeket a m\u00fazeumban k\u00f6vetett gyakorlat szerint 23×28,5 cm-es kartonra ragasztottak. A k\u00e9peket helymeghat\u00e1roz\u00e1ssal \u00e9s sz\u00e1mos esetben t\u00e9m\u00e1jukat f\u00f6lt\u00fcntetve lelt\u00e1rozt\u00e1k be, \u00e1m egyetlen egy esetben sem t\u00fcntett\u00e9k fel a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz nev\u00e9t, mert ilyen inform\u00e1ci\u00f3t feltehet\u0151leg nem kaptak a gy\u0171jt\u0151t\u0151l. A k\u00e9pek n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve Szeben megyeiek. A m\u0171termi felv\u00e9telek \u00edzel\u00edt\u0151t adnak Nagyszeben \u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6rny\u00e9ke f\u0151bb sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9seinek lakoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, valamint a v\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lnyugatra fekv\u0151 Szeben-Hegyalja (M\u0103rginimea Sibiului, Hermannst\u00e4dter Randgebiet)<\/em> n\u00e9ven ismert rom\u00e1n n\u00e9prajzi t\u00e1j falvainak n\u00e9p\u00e9r\u0151l. A k\u00e9pek mintegy tizede k\u00fclt\u00e9ren \u2013 v\u00e1s\u00e1rban, havasi p\u00e1sztorsz\u00e1ll\u00e1son, faluhelyen \u2013 k\u00e9sz\u00fclt. Kett\u0151 a nagyszebeni sz\u00e9khely\u0171 K\u00e1rp\u00e1t-egyes\u00fclet 1895-ben megnyitott m\u00fazeumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak valamivel k\u00e9s\u0151bb berendezett rom\u00e1n szob\u00e1j\u00e1t szeml\u00e9lteti.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
4. k\u00e9p: Rom\u00e1n parasztszoba r\u00e9szlete a K\u00e1rp\u00e1t-egyes\u00fclet m\u00fazeum\u00e1ban. Nagyszeben. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 17×23 cm.
Emil Fischer felv\u00e9tele, 1900 k\u00f6r\u00fcl. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9266
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
5. k\u00e9p: Rom\u00e1n viseleteket bemutat\u00f3 bab\u00e1k a K\u00e1rp\u00e1t-egyes\u00fclet m\u00fazeumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. Nagyszeben, 1900 k\u00f6r\u00fcl.
Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 17×23 cm. Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9273<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Egykori kiadv\u00e1nyok, k\u00e9peslapok, valamint m\u00e1s gy\u0171jtem\u00e9nyek alapj\u00e1n minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a \u201eR\u00e9v\u00e9sz-fot\u00f3k\u201d k\u00e9t nagyszebeni f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, Wilhelm Auerlich (1853\u20131917) \u00e9s Emil Fischer (1873\u20131965) m\u0171hely\u00e9ben k\u00e9sz\u00fcltek. Minthogy az ut\u00f3bbi Asb\u00f3th Kamilla m\u0171term\u00e9t vette \u00e1t, lehets\u00e9ges, hogy n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl az \u0151 felv\u00e9telei is szerepelnek a Fischer \u00e1ltal forgalmazott, s a t\u0151le kapott vagy v\u00e1s\u00e1rolt k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt. A gy\u0171jt\u00e9s idej\u00e9n m\u00e9g k\u00e9t f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szm\u0171terem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosban, de ezek szinte teljesen ismeretlen, \u00e9rdemben nem dokument\u00e1lt m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u201enyomai\u201d nem lelhet\u0151k f\u00f6l az anyagban.<\/p>\n\n\n\n

Wilhelm Auerlich B\u00e9csben saj\u00e1t\u00edtotta el a mesters\u00e9get, majd Bukarestben Szathm\u00e1ri Pap K\u00e1roly (1812\u20131887) m\u0171term\u00e9t vezette. 1884-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Nagyszebenben, mik\u00f6zben a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban \u00e9s id\u0151legesen Segesv\u00e1ron is fenntartott egy m\u0171termet. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n p\u00e1r \u00e9vig B\u00e9csben volt fot\u00f3st\u00fadi\u00f3ja, majd 1903-ban visszat\u00e9rt Szebenbe, s m\u0171term\u00e9t a b\u00e9csi mint\u00e1j\u00e1ra rendezte \u00fajj\u00e1, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az akkori legkorszer\u0171bb vil\u00e1g\u00edt\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6kkel. A portr\u00e9 mellett nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st tan\u00fas\u00edtott a n\u00e9pviseletek, a n\u00e9pi alakok, a hegyvid\u00e9ki t\u00e1jak \u00e9s a v\u00e1ros, Nagyszeben f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9se ir\u00e1nt. 1880-t\u00f3l tagja volt a b\u00e9csi f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek egyes\u00fclet\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00fasz \u00e9vvel fiatalabb kort\u00e1rs, Emil Fischer sz\u00fclei Csehorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaztak, \u0151 m\u00e1r Bulg\u00e1ri\u00e1ban sz\u00fcletett. Fotogr\u00e1fusi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t egy bukaresti f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szm\u0171hely\u00e9ben kezdte, majd a neves brass\u00f3i mester, Carl Muschalek (1857\u20131904) m\u0171term\u00e9ben dolgozott. K\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9t a Magdeburgi Fotogr\u00e1fiai Iskol\u00e1ban m\u00e9ly\u00edtette el, 1903-ban pedig a m\u00fcncheni fot\u00f3m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zetben (Lehranstalt f\u00fcr Photographie)<\/em>. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n telepedett le Nagyszebenben, ahol 1897-ben megv\u00e1s\u00e1rolta Asboth Kamilla m\u0171term\u00e9t. Ferenc J\u00f3zsef 1904-ben, I. Ferdin\u00e1nd rom\u00e1n kir\u00e1ly 1920-ban t\u00fcntette ki az udvari f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz c\u00edmmel. 1930-t\u00f3l a rom\u00e1niai f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek eln\u00f6ke lett. Hagyat\u00e9k\u00e1t a nagyszebeni ASTRA m\u00fazeum \u0151rzi.<\/p>\n\n\n\n

A R\u00e9v\u00e9sz-f\u00e9le sorozatban tal\u00e1lhat\u00f3 cig\u00e1ny alakokat \u00e9s jeleneteket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 felv\u00e9telek<\/a> eset\u00e9ben ism\u00e9t az 1898-ban Erd\u00e9lyben j\u00e1rt finn cig\u00e1nykutat\u00f3, Arthur Thesleff gy\u0171jtem\u00e9nye adja kez\u00fcnkbe a kulcsot. Itt megtal\u00e1lhat\u00f3 a mai divatos fordulattal \u201eikonikus k\u00e9pnek\u201d mondott v\u00e1ndor ol\u00e1h cig\u00e1nyt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 felv\u00e9telnek a Wilhelm Auerlich m\u0171terem kartonj\u00e1n l\u00e9v\u0151 szerz\u0151i v\u00e1ltozata<\/a>. Ennek p\u00e1rja a k\u00e9t alakot oldalr\u00f3l mutat\u00f3 m\u0171termi felv\u00e9tel szint\u00e9n megvan ebben a gy\u0171jtem\u00e9nyben. Ez a k\u00e9p szint\u00e9n elterjedt t\u00f6bbf\u00e9le k\u00e9peslapkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, m\u00e9g hib\u00e1s helymeghat\u00e1roz\u00e1s\u00fa verzi\u00f3ja is ismert. A R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9l\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 s ma megl\u00e9v\u0151 kilenc Szeben megyei cig\u00e1nyfelv\u00e9tel k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n egynek nincs meg hasonl\u00f3 kabinet v\u00e1ltozata a Thesleff-f\u00e9le gy\u0171jtem\u00e9nyben. Az idealiz\u00e1lt \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mesters\u00e9geket elj\u00e1tsz\u00f3 cig\u00e1nyok portr\u00e9i teh\u00e1t mind Wilhelm Auerlich munk\u00e1i.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
6. k\u00e9p: V\u00e1ndor ol\u00e1h cig\u00e1ny Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek els\u0151 fele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 6×9 cm. Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele.
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9259
7. k\u00e9p: V\u00e1ndor ol\u00e1h cig\u00e1ny. Kabinet. Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. Sv\u00e9d Nemzeti K\u00f6nyvt\u00e1r, Stockholm.
Forr\u00e1s: https:\/\/libris.kb.se\/bib\/10194939<\/a>
8. k\u00e9p: Erd\u00e9lyi v\u00e1ndorcig\u00e1ny. K\u00e9peslap t\u00e9ves helymegnevez\u00e9ssel, 14×9 cm. Divald \u00e9s Monostory kiad\u00e1sa, Brass\u00f3, 1912.
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, Ny 793<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A kanalas cig\u00e1ny f\u00e9rfit \u00e9s n\u0151t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 egyik k\u00e9p felt\u0171nik egy olyan k\u00e9peslapon is, amely egy-egy sz\u00e1sz \u00e9s rom\u00e1n h\u00e1zasp\u00e1r t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban szeml\u00e9lteti a v\u00e1ros etnikai \u201et\u00edpusait\u201d. A lapot a nagyszebeni vas\u00e1ru-nagykeresked\u0151, \u00fczlettulajdonos Carl Friedrich Jickeli adta ki, aki Nagyszebenben els\u0151k\u00e9nt jelentetett meg k\u00e9peslapokat az 1890-as \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben. A f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz neve nem szerepel a sz\u00f3ban forg\u00f3 \u00fcdv\u00f6zl\u0151k\u00e1rty\u00e1n, amelynek egy 1898-ban post\u00e1ra adott p\u00e9ld\u00e1nya megtal\u00e1lhat\u00f3 a szerencsi Zempl\u00e9n M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben<\/a>. A sz\u00e1szokat reprezent\u00e1l\u00f3 p\u00e1r f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la is begy\u0171jt\u00f6tte (F 9186), a lelt\u00e1ri bejegyz\u00e9s szerint \u00dajfalub\u00f3l (Nou \/ Neudorf)<\/em> val\u00f3 p\u00e1rt \u00e1br\u00e1zol. A f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz ez\u00fattal is Auerlich volt, amit r\u00e9szben a m\u0171termi berendez\u00e9s bizony\u00edt \u2013 \u00f6sszevetve m\u00e1s k\u00e9pekkel \u2013, r\u00e9szben az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pekre ut\u00f3lag \u00edrt sorsz\u00e1m, ez esetben a 120. Az Auerlicht\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9peken az ilyen sz\u00e1moz\u00e1s szinte mindig megtal\u00e1lhat\u00f3. Ez bizony\u00edtja, hogy az \u00fcdv\u00f6zl\u0151lapon l\u00e1that\u00f3 rom\u00e1n p\u00e1r f\u00e9nyk\u00e9pe is az \u0151 m\u0171hely\u00e9b\u0151l ker\u00fclt ki. A sz\u00e1mok a k\u00e9s\u0151bbi kiad\u00e1s\u00fa k\u00e9peslapokr\u00f3l m\u00e1r hi\u00e1nyoznak.<\/p>\n\n\n\n

Az Auerlich-m\u0171terem egyik jellegzetes kell\u00e9kcsoportja, a k\u0151l\u00e9pcs\u0151, k\u0151korl\u00e1t, illetve a f\u00f6ld\u00f6n elhelyezett laza vir\u00e1gcsokor tucatnyi k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3. P\u00e9ld\u00e1ul Szelistye (S\u0103li\u0219te)<\/em>, a rom\u00e1n mintafalu n\u00e9p\u00e9nek mutat\u00f3s alakjai m\u00f6g\u00f6tt, ahonn\u00e9t a hagyom\u00e1ny szerint \u201ea legszebb rom\u00e1n n\u0151k\u201d sz\u00e1rmaznak. Auerlich f\u00e9nyk\u00e9pei messzemen\u0151en hozz\u00e1j\u00e1rultak Szelistye mint a rom\u00e1n n\u00e9pi kult\u00fara reprezent\u00e1ns\u00e1nak vizu\u00e1lis megteremt\u00e9s\u00e9hez. De nem csup\u00e1n a Szeben-Hegyalja rom\u00e1n falvaib\u00f3l bej\u00f6tt \u2013 vagy \u00e9ppen a k\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9s miatt beh\u00edvott \u2013 f\u00e9nyk\u00e9pezked\u0151k l\u00e1that\u00f3k Auerlich m\u0171termi k\u00e9pein. \u00c9pp a st\u00fadi\u00f3 berendez\u00e9se, a festett h\u00e1tt\u00e9r jelzi, hogy a Kisk\u00fck\u00fcll\u0151 megyei Bolk\u00e1csr\u00f3l (B\u0103lcaciu)<\/em> sz\u00e1rmaz\u00f3 sz\u00e1szokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 felv\u00e9telek is Nagyszebenben k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
9. k\u00e9p: Sz\u00e1sz parasztl\u00e1ny Szenterzs\u00e9betr\u0151l. Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek els\u0151 fele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10,5×15 cm.
Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9207
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
10. k\u00e9p: Rom\u00e1n parasztn\u0151, Resin\u00e1r. Nagyszeben, 1904 k\u00f6r\u00fcl. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10,5×15 cm.
Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9228
 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
11. k\u00e9p: Sz\u00e1sz leg\u00e9nyek Kereszt\u00e9nyszigetr\u0151l. Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek els\u0151 fele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10,5×15 cm.
Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9213
 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
12. k\u00e9p: Sz\u00e1sz parasztok Bolk\u00e1csr\u00f3l. Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek els\u0151 fele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10,5×15 cm.
Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9158
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
13. k\u00e9p: Sz\u00e1sz parasztle\u00e1ny munka k\u00f6zben, Kisdiszn\u00f3d. Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek els\u0151 fele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10,5×15 cm.
Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9187<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A R\u00e9v\u00e9sz-f\u00e9le f\u00e9nyk\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9pies zs\u00e1nerjelentek is tal\u00e1lhat\u00f3k. A l\u00e1that\u00f3an be\u00e1ll\u00edtott m\u0171termi felv\u00e9telek a n\u00e9pi \u00e9let l\u00e1tv\u00e1nyos mozzanatait \u201eadj\u00e1k el\u0151\u201d sz\u00ednpadszer\u0171 rendez\u00e9sben. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si, vagy illusztr\u00e1ci\u00f3s c\u00e9llal k\u00e9sz\u00fcltek, \u00e9s egy\u00fattal jellegzetes k\u00e9peslapt\u00edpuss\u00e1 is v\u00e1ltak. Az egyik ilyen k\u00e9p szenterzs\u00e9beti \u201eszerepl\u0151kkel\u201d bemutatott lakodalmi jelenetet \u00e1br\u00e1zol. A \u201e<\/em>Sz\u00e1szok lakodalmi d\u00edszben\u201d meghat\u00e1roz\u00e1ssal lelt\u00e1rba vett felv\u00e9telen a szobabels\u0151t er\u0151s kont\u00farokkal festett h\u00e1tt\u00e9r imit\u00e1lja. A k\u00e9pnek t\u00f6bb kiad\u00e1s\u00fa fekete-feh\u00e9r \u00e9s sz\u00ednes k\u00e9peslapv\u00e1ltozata is fennmaradt, s a nagyszebeni k\u00f6nyvkeresked\u0151, Georg Mayer \u00e1ltal kiadott v\u00e1ltozat felt\u00fcnteti, hogy a k\u00e9p Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele, s sz\u00e1sz parasztcsal\u00e1dot \u00e1br\u00e1zol (N\u00e9prajzi M\u00fazeum, Ny 1307). A k\u00e9p fordulatos sors\u00e1t jelzi, hogy ut\u00f3bb m\u00e9g Emil Fischer kiad\u00e1s\u00e1ban is napvil\u00e1got<\/a> l\u00e1tott, \u00e1m a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz szign\u00f3ja n\u00e9lk\u00fcl. Ennek az a magyar\u00e1zata, hogy Fischer \u00e1tvette az id\u0151s mester m\u0171term\u00e9t p\u00e1r \u00e9vvel annak hal\u00e1la el\u0151tt 1915-ben, ily m\u00f3don a r\u00e9gi felv\u00e9telek egyes darabjai \u00faj kezekbe ker\u00fclve, \u00e1m szerz\u0151is\u00e9g\u00fcket elvesztve \u00e9ledtek \u00fajj\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
14. k\u00e9p: Sz\u00e1szok lakodalmi d\u00edszben Szenterzs\u00e9betr\u0151l. Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek els\u0151 fele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10,5×15 cm.
Wilhelm Auerlich felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9202<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

M\u00e1s \u201eszobabels\u0151\u201d, m\u0171termi berendez\u00e9s figyelhet\u0151 meg Emil Fischer t\u00f6bb zs\u00e1nerk\u00e9p\u00e9n, amelyek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t az 1905-ben megjelent Erd\u00e9lyen kereszt\u00fcl turista utaz\u00e1s 58 k\u00e9pben<\/em> c\u00edm\u0171 kartonlapokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 d\u00edszm\u0171 teszi lehet\u0151v\u00e9. A nagyszebeni sz\u00e9khely\u0171 Siebenb\u00fcrgischer Karpathenverein (Erd\u00e9lyi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet) titk\u00e1ra, Emil Sigerius (1854\u20131947) \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott idegenforgalmi k\u00e9pes album f\u00e9nyk\u00e9pt\u00e1bl\u00e1i felt\u00fcntetik a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek nev\u00e9t, \u00edgy a sz\u00e1mos k\u00e9pet jegyz\u0151 Fischer\u00e9t is. A k\u00e9t ablakot, ablakm\u00e9lyed\u00e9st, a falipolcot, a szerepl\u0151k melletti asztalt, a rajta \u00e1ll\u00f3 kancs\u00f3t-kancs\u00f3kat eg\u00e9sz sor R\u00e9v\u00e9szt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pen f\u00f6l lehet ismerni.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
15. k\u00e9p: Sz\u00e1sz m\u00e1tkap\u00e1r. Emil Fischer felv\u00e9tele, sz\u00ednezett f\u00e9nynyomat
Erd\u00e9lyen kereszt\u00fcl turista utaz\u00e1s 58 k\u00e9pben. Kiadta Sigerus Emil.
Nagyszeben, Drotleff J\u00f3zsef m\u00fcint\u00e9zet bizom\u00e1nya, 1905. N\u00e9prajzi M\u00fazeum K\u00f6nyvt\u00e1ra

 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
16. k\u00e9p: Sz\u00e1sz jegyesp\u00e1r Szelindekr\u0151l. Nagyszeben, 1897-1900 k\u00f6z\u00f6tt.
Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 14,5×19,5 cm. Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9232
 
 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
17. k\u00e9p: Rom\u00e1n le\u00e1ny Szelisty\u00e9r\u0151l. Nagyszeben, 1897-1900 k\u00f6z\u00f6tt. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10×14 cm.
Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9250<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az album egy m\u00e1sik sz\u00ednezett f\u00e9nyk\u00e9pe a Fischer-m\u0171terem egy tov\u00e1bbi jellegzetes r\u00e9szlet\u00e9t is j\u00f3l mutatja. A h\u00e1tteret k\u00e9pez\u0151 s\u0171r\u0171 lombozat\u00fa facsoport vagy erd\u0151r\u00e9szlet, legel\u00f6l egy kett\u00e9\u00e1gaz\u00f3 t\u00f6rzs\u0171 f\u00e1val szint\u00e9n t\u00f6bb \u201eR\u00e9v\u00e9sz-k\u00e9p\u201d k\u00f6nnyen azonos\u00edthat\u00f3 kell\u00e9ke.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
18. k\u00e9p: Sz\u00e1sz parasztcsal\u00e1d. Emil Fischer felv\u00e9tele, sz\u00ednezett f\u00e9nynyomat
Erd\u00e9lyen kereszt\u00fcl turista utaz\u00e1s 58 k\u00e9pben. Kiadta Sigerus Emil. Nagyszeben, Drotleff J\u00f3zsef m\u00fcint\u00e9zet bizom\u00e1nya, 1905.
N\u00e9prajzi M\u00fazeum K\u00f6nyvt\u00e1ra
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
19. k\u00e9p: Kanalas cig\u00e1ny, Szeben megye. Nagyszeben, 1897-1900 k\u00f6z\u00f6tt. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10×14,5 cm.
Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9255
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
20. k\u00e9p: Rom\u00e1n parasztok Szelisty\u00e9r\u0151l. Nagyszeben, 1890-es \u00e9vek els\u0151 fele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 10×14 cm.
Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9238
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
21. k\u00e9p: Rom\u00e1n parasztok Popl\u00e1k\u00e1r\u00f3l. Nagyszeben, 1897-1900 k\u00f6z\u00f6tt. Emil Fischer felv\u00e9tele.
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9193<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A szabadban k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telek szerz\u0151j\u00e9nek kider\u00edt\u00e9s\u00e9hez kevesebb t\u00e1mponttal rendelkez\u00fcnk. K\u00f6zvetett adatok \u00e9s a szakirodalom alapj\u00e1n nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel ezek mind Emil Fischer munk\u00e1i. A Kisdiszn\u00f3don (Cisn\u0103dioara \/ Michelsberg) <\/em>felvett, templomba men\u0151 sz\u00e1szokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 jelenetet saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00fa, helyben kivitelezett k\u00e9peslapj\u00e1r\u00f3l is ismerj\u00fck. A kompoz\u00edci\u00f3 er\u0151sen eml\u00e9keztet a m\u0171termi zs\u00e1ner st\u00edlus\u00e1ra, annak mintegy szabadt\u00e9ri v\u00e1ltozata. Fischer enn\u00e9l spont\u00e1nabb felv\u00e9teleket is k\u00e9sz\u00edtett, ugyanakkor mindig j\u00f3l kompon\u00e1lt, m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9ny\u0171 megold\u00e1sokra t\u00f6rekedett. A hagyat\u00e9k\u00e1t j\u00f3l ismer\u0151, illetve gondoz\u00f3 szerz\u0151k szerint rendszeresen f\u00e9nyk\u00e9pezett a Nagyszeben k\u00f6rny\u00e9ki falvakban. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00edrneves rom\u00e1n telep\u00fcl\u00e9st \u2013 Octavian Goga, Emil Cioran sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1t \u2013, Resin\u00e1rt (R\u0103\u0219inari)<\/em> gyakran f\u00f6lkereste. A R\u00e9v\u00e9sz \u00e1ltal beszerzett k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt t\u00edz m\u0171termi f\u00e9nyk\u00e9pen is az inn\u00e9t sz\u00e1rmaz\u00f3 parasztokat, p\u00e1sztorokat lehet azonos\u00edtani. A terepen a vid\u00e9k havasi p\u00e1sztorsz\u00e1ll\u00e1sait, a juhtart\u00e1s r\u00e9szleteit is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette. Ezek ig\u00e9nyes, korai n\u00e9prajzi terepfot\u00f3knak tekinthet\u0151k. A falur\u00f3l \u00e9vek munk\u00e1j\u00e1val Victor P\u0103cal\u0103 (1874\u20131955), a nagyszebeni rom\u00e1n le\u00e1nyiskola tan\u00edt\u00f3ja, illetve a g\u00f6r\u00f6gkeleti szemin\u00e1rium oktat\u00f3ja \u00edrt egy t\u00f6bb mint 500 oldalas monogr\u00e1fi\u00e1t. A vaskos k\u00f6tet b\u0151s\u00e9ggel tartalmaz f\u00e9nyk\u00e9peket, \u00e1m nem t\u00fcnteti f\u00f6l, hogy a k\u00e9peket ki k\u00e9sz\u00edtette. Nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a szerz\u0151, miut\u00e1n az el\u0151sz\u00f3ban n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl Fischerre utalhatott, amikor kit\u00e9rt arra, hogy a vele kisz\u00e1ll\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz milyen neh\u00e9zs\u00e9gekkel tudott dolgozni a n\u00e9p bizalmatlans\u00e1ga miatt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a cig\u00e1nyokat riasztotta a fotograf\u00e1l\u00f3 \u201e\u00f6rd\u00f6gmasina\u201d. P\u0103cal\u0103 a F\u00f6ldrajzi K\u00f6zlem\u00e9nyek<\/em> lapjain kor\u00e1bban megjelent cikk\u00e9ben is k\u00f6z\u00f6lt f\u00e9nyk\u00e9peket, k\u00f6zt\u00fck n\u00e9gy kifejezetten n\u00e9prajzit, amelyeket a monogr\u00e1fi\u00e1ja tartalmaz. Ezt a n\u00e9gyet R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la is begy\u0171jt\u00f6tte vagy a szerz\u0151t\u0151l, vagy a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szt\u0151l, esetleg a nyomd\u00e1t\u00f3l. Emil Fischer n\u00e9prajzi f\u00e9nyk\u00e9pei nem csak szakkiadv\u00e1nyokban jelentek meg, hanem nagy szerepet j\u00e1tszottak a nagyszebeni K\u00e1rp\u00e1t-egyes\u00fclet m\u00fazeum\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain, \u00e9s felt\u0171nnek a k\u00e9pes sajt\u00f3ban, \u00fatik\u00f6nyvekben. B\u0151s\u00e9ggel v\u00e1logatott k\u00f6z\u00fcl\u00fck a saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00fa k\u00e9peslapsorozatai r\u00e9sz\u00e9re, \u00edgy a rom\u00e1n, sz\u00e1sz n\u00e9p\u00e9let k\u00e9preperto\u00e1rj\u00e1nak tekint\u00e9lyes szelete neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
22. k\u00e9p: Templomba men\u0151 sz\u00e1szok. Kisdiszn\u00f3d, 1897-1900 k\u00f6z\u00f6tt. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 17×23 cm.
Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9188
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
23. k\u00e9p: Baromv\u00e1s\u00e1r Nagyszeben, 1900 k\u00f6r\u00fcl. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 12,5×17 cm.
Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9271
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"
24. k\u00e9p: Rom\u00e1n p\u00e1sztorok juhny\u00e1jjal p\u00e1sztorkunyh\u00f3 el\u0151tt. Oncest hegys\u00e9g, 1900 k\u00f6r\u00fcl. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 17×22,5 cm.
Emil Fischer felv\u00e9tele. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 9170
 <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A k\u00e9pek \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak egy tov\u00e1bbi esete, hogy Viski K\u00e1roly t\u00e1maszkodott r\u00e1juk az Erd\u00e9lyr\u0151l \u00edrott munk\u00e1iban. Az erd\u00e9lyi n\u00e9p\u00e9letr\u0151l 1940-ben megjelent m\u00e1ig m\u00e9rvad\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban h\u00e9t R\u00e9v\u00e9szt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9pet haszn\u00e1lt f\u00f6l. A sz\u00e1szok \u00e9s a rom\u00e1nok n\u00e9prajz\u00e1t szinte csak ezekkel illusztr\u00e1lta. A Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsulat \u00e1ltal kiadott reprezentat\u00edv k\u00f6tet k\u00e9t \u00e9vtizede digit\u00e1lis form\u00e1ban is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151. Kutat\u00f3k, \u00e9rdekl\u0151d\u0151k, internetes k\u00e9pvad\u00e1szok mer\u00edtenek bel\u0151le. Nem csak olvass\u00e1k, hanem a k\u00e9peket \u00fajra felhaszn\u00e1lj\u00e1k, megosztj\u00e1k s \u00fajra rendezik saj\u00e1t \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fck szerint. A hagyom\u00e1nyos n\u00e9prajzi felfog\u00e1sm\u00f3d \u00e9rtelm\u00e9ben Viski sz\u00e1m\u00e1ra a f\u00e9nyk\u00e9pek etnogr\u00e1fiai tartalma volt a l\u00e9nyeges. Ebb\u0151l fakad, hogy a felv\u00e9telek szem\u00e9lytelenek, meton\u00edmiak\u00e9nt tipikus vagy jellegzetes m\u00faltbeli t\u00e9nyek \u00e1ltal\u00e1nos szeml\u00e9ltet\u0151iv\u00e9 v\u00e1lnak. A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei, a k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 szem\u00e9lyek \u00e9s<\/em> a fotogr\u00e1fus kil\u00e9te l\u00e9nyegtelen. Saj\u00e1tos, hogy a digit\u00e1lis k\u00e9pgazdas\u00e1g ez\u00fattal \u00e9pp ezt a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot er\u0151s\u00edti fel, mik\u00f6zben ennek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge m\u00e1ra hitel\u00e9t vesztette. De minthogy Viski m\u00e9g tiszt\u00e1ban volt a felhaszn\u00e1lt f\u00e9nyk\u00e9pek gy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1val, a k\u00e9t nagyszebeni f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9telei n\u00e1la legal\u00e1bb nem lettek \u201eR\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la fot\u00f3i\u201d. Ez lehet a nyeres\u00e9g a r\u00e9ven, ami k\u00e9ts\u00e9gtelen vesztes\u00e9g a v\u00e1mon.<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Fej\u0151s Zolt\u00e1n<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Forr\u00e1s<\/em><\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9lyen kereszt\u00fcl turista utaz\u00e1s 58 k\u00e9pben<\/em>. Kiadta Sigerus Emil. Nagyszeben, Drotleff J\u00f3zsef m\u00fcint\u00e9zet bizom\u00e1nya, 1905. \u2013 n\u00e9met nyelven is. M\u00e1sodik kiad\u00e1sa: 1910.
N\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet<\/em>, 11. 1908. 4. sz., 183.
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, Gyarapod\u00e1si napl\u00f3 (T\u00f6rzsk\u00f6nyv), 1905\/ 805; 1908\/1381
N\u00e9prajzi M\u00fazeum Iratt\u00e1r (NMI), 108\/1899; 142\/1903; 24\/1908; 49\/1908; 65\/1908
Osv\u00e1t K\u00e1lm\u00e1n (szerk.): Erd\u00e9lyi lexikon<\/em>. Oradea\u2013Nagyv\u00e1rad, Szabadsajt\u00f3 K\u00f6nyv- \u00e9s Lapkiad\u00f3 Rt., 1928.
P\u00e1cal\u00e1 Viktor: A Nagyszeben vid\u00e9ki resin\u00e1rok lak\u00f3helye \u00e9s \u00e9letviszonyai. F\u00f6ldrajzi K\u00f6zlem\u00e9nyek<\/em>, 1905. 307\u2014325., 350\u2013367.
P\u0103cal\u0103, Victor: Monografia satului R\u0103\u015finariu<\/em>. Sibiu, Tiparul Tipografiei Arhidiecezane, 1915.
Rom\u00e1n h\u00e1ziipar-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Nagyszebeni Ujs\u00e1g<\/em>, 1908. m\u00e1jus 24.
Rom\u00e2nia Viitoare<\/em> (Sibiu), 1947. noemvrie 12., 3.
Szinnyey J\u00f3zsef: Magyar \u00edr\u00f3k \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1i<\/em>. 11. k\u00f6t. Budapest, Horny\u00e1nszky, 1906.<\/p>\n\n\n\n

Kapcsol\u00f3d\u00f3 irodalom<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ittu, Gudrun-Liane: Din istoria atelierelor fotografice sibiene \u2013 de la \u00eenceputuri p\u00e2n\u0103 la al Doilea R\u0103zboi Mondial. Anuarul Institutului<\/em> de Cercet\u0103ri Socio<\/em>–Umane Sibiu<\/em>, 25. 2018. 173\u2013190.
Klein, Konrad: Zur Geschichte der ersten Hermannst\u00e4dter Ansichtskarten. Anmerkungen zu den Anf\u00e4ngen eines neuen Bildmediums in Siebenb\u00fcrgen. Zeitschrift f\u00fcr siebenb\u00fcrgische Landeskunde<\/em>, 17. 1994. 2. 156\u2013171.
Klein, Konrad: Foto-Ethnologen. Theodor Glatz und die fr\u00fche ethnografische Fotografie in Siebenb\u00fcrgen. Fotogeschichte<\/em>, 27. 2007. Heft 103. 23\u201345.
Tasn\u00e1di Zsuzsanna: N\u00e9pviseletek \u00e9s n\u00e9p\u00e9let a monarchiabeli k\u00e9peslapokon<\/em>. Budapest, Cser Kiad\u00f3, N\u00e9prajzi M\u00fazeum, 2013.
Viski K\u00e1roly: Erd\u00e9lyi n\u00e9p\u00e9let. In: De\u00e9r J\u00f3zsef (szerk.): Erd\u00e9ly<\/em>. Budapest, Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsulat, 1940. 123\u2013137. https:\/\/mek.oszk.hu\/04700\/04729\/html\/19.html<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00d6nts\u00fcnk tiszta vizet a poh\u00e1rba! Mindazokat a f\u00e9nyk\u00e9peket, amelyek eddig a N\u00e9prajzi M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain \u00e9s kiadv\u00e1nyaiban R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la felv\u00e9teleik\u00e9nt jelentek meg, nem \u0151 k\u00e9sz\u00edtette. Ebben az \u00e9rtelemben nincsenek teh\u00e1t R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la fot\u00f3k. Vagy m\u00e1sk\u00e9nt, r\u00f6viden: R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la nem volt (n\u00e9prajzi) fotogr\u00e1fus. Gy\u0171jt\u0151 volt, aki nagyszebeni f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szekt\u0151l beszerzett k\u00e9peket juttatott a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be. A \u201eLe\u00e1nyv\u00e1s\u00e1r a Rom\u00e1nokn\u00e1l\u201d, vagy a Szeben megyei…<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":1590,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[208,214,207,206,209,117,247,213,248,212,211,210],"class_list":["post-1589","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-melyseg_elesseg","tag-ciganyabrazolas","tag-digitalizacio","tag-fenykepeszek-nagyszebenben","tag-gyujto","tag-kepeslap","tag-muterem","tag-nagyszeben","tag-resinar","tag-romanok","tag-szelistye","tag-terepfoto","tag-utikonyv"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1589","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1589"}],"version-history":[{"count":17,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1589\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2035,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1589\/revisions\/2035"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1590"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1589"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1589"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1589"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}