{"id":1501,"date":"2023-04-14T11:06:00","date_gmt":"2023-04-14T11:06:00","guid":{"rendered":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/?p=1501"},"modified":"2023-05-10T12:07:39","modified_gmt":"2023-05-10T12:07:39","slug":"rajzolo-masina-es-danolo-gep","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/2023\/04\/14\/rajzolo-masina-es-danolo-gep\/","title":{"rendered":"RAJZOL\u00d3 MASINA \u00c9S DANOL\u00d3 G\u00c9P"},"content":{"rendered":"\n

Vik\u00e1r B\u00e9la folkl\u00f3rdokument\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6zei<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u201e\u00c9desany\u00e1m csin\u00e1lt bel\u0151lem folklorist\u00e1t\u201d \u2011 eml\u00e9kszik vissza az id\u0151s Vik\u00e1r B\u00e9la a kezdetekre. Egyetemi \u00e9vei alatt, 1877\u201383 k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9desanyja szenved\u00e9lyesen jegyezte f\u00f6l a somogyi n\u00e9pdalsz\u00f6vegeket, s err\u0151l a munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l mindig lelkesen t\u00e1j\u00e9koztatta fi\u00e1t, aki k\u00e9s\u0151bb, a gyors\u00edr\u00e1s fort\u00e9lyainak elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, maga is hazaj\u00e1rt gy\u0171jteni sz\u0171kebb sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9re (Volly, 1958). A sz\u00f6vegfolkl\u00f3r feljegyz\u00e9s\u00e9nek ez az \u00faj m\u00f3dja igen hat\u00e9konynak bizonyult, ugyanis a mes\u00e9l\u0151t, \u00e9nekest nem kellett meg\u00e1ll\u00edtani az el\u0151ad\u00e1sban vagy ism\u00e9teltetni, mert a gyors\u00edr\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a teljes sz\u00f6veget val\u00f3s id\u0151ben lehetett r\u00f6gz\u00edteni. Ezzel a m\u00f3dszerrel 1889 \u0151sz\u00e9n \u00f6thetes somogyi gy\u0171jt\u0151exped\u00edci\u00f3j\u00e1n t\u00f6bb sz\u00e1z mes\u00e9t, mond\u00e1t, adom\u00e1t, n\u00e9p\u00e9leti adatot jegyzett fel. \u00datj\u00e1ra feles\u00e9ge, Krek\u00e1cs J\u00falia is elk\u00eds\u00e9rte, aki egy\u00fattal t\u00f6bb mint \u00f6tven f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
1. k\u00e9p. Menyecsk\u00e9k vas\u00e1rnapi d\u00edszruh\u00e1ban \u00e9s id\u0151sebb asszonyok gy\u00e1szruh\u00e1ban, Cs\u00f6k\u00f6ly, 1889.
Vik\u00e1r B\u00e9l\u00e1n\u00e9 Krek\u00e1cs J\u00falia felv\u00e9tele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 11×16 cm, N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 10588<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Vik\u00e1r gy\u0171jt\u00e9si besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy a falusi emberek gyakran bizalmatlanul fogadt\u00e1k a gy\u0171jt\u0151ket: \u201ee bizalmatlans\u00e1g \u00e9s a gyanu minden\u00fctt csakhamar f\u00f6l\u00e9bred a n\u00e9p k\u00f6zt, mihelyt a f\u00e9nyk\u00e9p-apparatus \u00e9s a gy\u00fcjt\u0151 m\u00fck\u00f6dni kezd. V\u00e1ltig er\u0151sitett\u00fck mi, hogy az\u00e9rt fizet\u00e9s nem j\u00e1r, ellenkez\u0151leg mindenki ingyen kapja meg a saj\u00e1t k\u00e9p\u00e9t, a kit levesz\u00fcnk: sehol sem \u00e1lltak oda szivesen a rajzol\u00f3 masina el\u00e9. \u00bbA ze\u00ebn form\u00e1mat ugyan l\u00eb nem v\u00f6szi s\u00ebnkis\u00eb!\u00ab \u2013 mondt\u00e1k a j\u00f3 \u00bbcs\u00f6kliek\u00ab egyre-m\u00e1sra, \u00e9s \u2026 nyilv\u00e1n \u00fagy okoskodnak, \u00e9s az az ijeszt\u0151 k\u00e9pzet t\u00e1mad benn\u00fck: hogy a kinek a form\u00e1j\u00e1t leveszik, annak nem marad… Term\u00e9szetesen az a puszta babona is hozz\u00e1j\u00e1rul sok helyt \u2013 kiv\u00e1lt az \u00f6regebbek k\u00f6z\u00f6tt ezen idegenked\u00e9shez, hogy t.i. a lerajzolt szem\u00e9ly k\u00e9p\u00e9vel az \u0151 teste-lelke is a rajz tulajdonos\u00e1nak hatalm\u00e1ba ker\u00fcl\u201d (Vik\u00e1r, 1891).<\/p>\n\n\n\n

\"\"
2. k\u00e9p. Vik\u00e1r B\u00e9la mes\u00e9t gy\u0171jt gyors\u00edr\u00e1ssal. Farkas Ferenc mesemond\u00f3 \u00e9s hallgat\u00f3s\u00e1ga.
Szilv\u00e1sszentm\u00e1rton, 1900. Vik\u00e1r B\u00e9l\u00e1n\u00e9 Krek\u00e1cs J\u00falia felv\u00e9tele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv.
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 1581<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Vik\u00e1r gyors\u00edr\u00e1sos n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti gy\u0171jt\u0151munk\u00e1ja sor\u00e1n hamar felismerte, hogy ak\u00e1r a sz\u00f6vegfolkl\u00f3r-kutat\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l is fontos lenne a sz\u00f6veggel egy\u00fctt a dallam r\u00f6gz\u00edt\u00e9se: \u201eHa nem daloltatjuk, hanem mondatoltatjuk a sz\u00f6veget, az igazi \u00e9nekes k\u00f6nnyen megakad\u2026 Ha m\u00e9gis tollba mondatjuk az \u00e9nek-el\u0151ad\u00e1s ut\u00e1n m\u00e1r le\u00edrt sz\u00f6veget, azonnal \u00e9szreveszsz\u00fck, mennyire elt\u00e9r a mondatolt sz\u00f6veg az \u00e9nekeltt\u0151l.\u201d \u2011 \u00edrja finnorsz\u00e1gi gy\u0171jt\u0151munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban, 1890-ben. Ugyanott m\u00e1r megeml\u00edti egy \u00faj eszk\u00f6z haszn\u00e1lat\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t is: \u201eA sirat\u00f3 \u00e9nekek le\u00edr\u00e1sa vajmi neh\u00e9z, mert a k\u00f6zl\u0151 t\u00f6bbnyire bizonyos meg\u00e1llapodott phrasisk\u00e9szletb\u0151l r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zve \u00e1llit \u00f6ssze mindig m\u00e1s meg m\u00e1s eg\u00e9szet, a melynek ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9re azt\u00e1n k\u00e9ptelen; minthogy pedig val\u00f3s\u00e1ggal zokog hozz\u00e1 vagy legjobb esetben s\u00edr\u00f3 hangon adja el\u00e9, ann\u00e1l fogva egyszeri hall\u00e1sra igen sok h\u00e9zag marad. Itt a phonograph igazi \u00e1ld\u00e1s lett volna\u201d (Vik\u00e1r, 1890)<\/p>\n\n\n\n

Ekkoriban a n\u00e9prajzi fot\u00f3z\u00e1s m\u00e1r bevett m\u00f3dszere volt a kutat\u00e1snak, de a fonogr\u00e1f haszn\u00e1lat\u00e1ra m\u00e9g v\u00e1rni kellett. Herrmann Antal a K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet budapesti oszt\u00e1ly\u00e1nak m\u0171kedvel\u0151 f\u00e9nyk\u00e9pki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n eml\u00edti: \u201eA dialektologia, a n\u00e9pnyelvi hagyom\u00e1nyok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1n csak akkor fog val\u00f3ban biztos \u00e9s objectiv alapra helyezkedni, ha phonographszer\u00fc k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kekkel foghatjuk fel a n\u00e9pnyelv \u00e9s n\u00e9pzene hangj\u00e1t, amint photographi\u00e1kban fixirozzuk a n\u00e9prajzi t\u00e1rgyakat.\u201d (Herrmann, 1890). Ugyanebben az \u00e9vben Pungur B\u00e9la kolozsv\u00e1ri t\u00e1v\u00edr\u00f3tiszt ind\u00edtv\u00e1nyozza egy t\u00e1rsas\u00e1g fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely fonogr\u00e1ffal gy\u0171jten\u00e9 \u00f6ssze orsz\u00e1gszerte a n\u00e9pdalokat (Ethnographia 1890\/3.). 1891-ben pedig arr\u00f3l ad h\u00edrt az Ethnographia (1891\/1), hogy \u201ePhonographfal mentett\u00e9k meg az eny\u00e9szett\u0151l a kihal\u00f3 f\u00e9lben lev\u0151 passemagneddy indian t\u00f6rzs dalainak \u00e9s nyelvhagyom\u00e1nyainak egy r\u00e9sz\u00e9t.\u201d<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9s\u0151bbi visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben Vik\u00e1r is a fotograf\u00e1l\u00e1ssal \u00e1ll\u00edtja p\u00e1rhuzamba a fonogr\u00e1fos gy\u0171jt\u00e9st: \u201eS valamint az emberek \u00e9s t\u00e1rgyak k\u00e9p\u00e9t tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat cz\u00e9ljaira ink\u00e1bb fotografikus h\u0171s\u00e9ggel megr\u00f6gz\u00edtve k\u00edv\u00e1njuk birni, mintsem egy m\u0171v\u00e9sz egy\u00e9ni felfog\u00e1s\u00e1nak t\u00fckr\u00e9ben: \u00fagy kin\u00e1lkozott a sz\u00f3ban vagy dalban \u00e9l\u0151 n\u00e9phagyom\u00e1ny gy\u00fcjt\u00e9s\u00e9re szerintem a szakzen\u00e9szek helyett a hang\u00edr\u00f3g\u00e9p, a fonogr\u00e1f alkalmaz\u00e1sba v\u00e9tele\u201d. A fonogr\u00e1f sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge teh\u00e1t nyilv\u00e1nval\u00f3 volt a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9nek derek\u00e1ra, de k\u00f6lts\u00e9ges volta miatt t\u00e1mogat\u00e1sra volt sz\u00fcks\u00e9g a beszerz\u00e9s\u00e9hez. Erre az 1895. janu\u00e1r 15-\u00e9n kinevezett kultuszminiszternek, Wlassics Gyul\u00e1nak a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ker\u00fclt sor, akit\u0151l Vik\u00e1r eml\u00e9kiratban ig\u00e9nyelt egy fonogr\u00e1fot a Magyar N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, amelynek titk\u00e1ra volt. Ezzel az eszk\u00f6zzel \u00faj korszakba l\u00e9pett a magyar n\u00e9pzenekutat\u00e1s (Vik\u00e1r, 1901).<\/p>\n\n\n\n

Vik\u00e1r \u00e9desanyja akkor is tov\u00e1bb folytatta a sz\u00f6veggy\u0171jt\u00e9st, amikor fia m\u00e1r fonogr\u00e1ffal j\u00e1rta az orsz\u00e1got, de m\u00e1r \u0151 is fontosnak tartotta a dallam r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t. Id\u0151nk\u00e9nt lev\u00e9lben sz\u00e1molt be eredm\u00e9nyeir\u0151l, s egyikben ezt \u00edrta fi\u00e1nak: \u201esokkal jobb volna, ha magad j\u00f6nn\u00e9l a danol\u00f3 g\u00e9peddel, mert biz ha a sz\u00f6veget meg is tanulom, de dalolni nem tudom.\u201d (Volly, 1959)<\/p>\n\n\n\n

1901-ben Szalay Imre, a N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke megb\u00edzza Vik\u00e1rt, hogy ezent\u00fal a fonogr\u00e1fos gy\u0171jt\u00e9sei alkalm\u00e1val \u201et\u00e1j- \u00e9s n\u00e9prajzi f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9teleket\u201d is k\u00e9sz\u00edtsen, amelyek a N\u00e9prajzi M\u00fazeumba ker\u00fclnek. Vik\u00e1rt k\u00e9s\u0151bb gyakran elk\u00eds\u00e9rte gy\u0171jt\u0151\u00fatjaira K\u0151nig Gy\u00f6rgy, s ezeken sz\u00e1mos f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9tel is k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
3. k\u00e9p. K\u00e9t heged\u0171, klarin\u00e9t, koboz \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 cig\u00e1nyzenekar barcas\u00e1gi rom\u00e1n viseletben.
K\u0151nig Gy\u00f6rgy felv\u00e9tele. Fekete-feh\u00e9r nitrocellul\u00f3z film, 9×12 cm. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 50496<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9phez hasonl\u00f3an, els\u0151 alkalmakkor a fonogr\u00e1f is idegenked\u00e9st v\u00e1ltott ki a falusi emberekb\u0151l. Ezzel kapcsolatosan Vik\u00e1r t\u00f6bb humoros jelenetet jegyzett fel, amelyek r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak a falusi emberek \u00e9szj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, s arra, hogy mik\u00e9nt viszonyultak a v\u00e1rosr\u00f3l j\u00f6tt \u201enadr\u00e1gos ember\u201d furcsa eszk\u00f6zeihez: \u201eMegt\u00f6rt\u00e9nt velem egy hely\u00fctt, Brass\u00f3megy\u00e9ben a h\u00e9tfalusi cs\u00e1ng\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, hogy egy \u00f6reg paraszt, kez\u00e9ben tartv\u00e1n a fonogr\u00e1fnak f\u00f6lvev\u0151 cs\u00f6v\u00e9t, annak rezg\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00fagy megijedt, hogy sz\u00edvdobog\u00e1st kapott \u00e9s egyel\u0151re hi\u00e1ba volt minden k\u00eds\u00e9rlet, \u0151t \u00fajra megsz\u00f3laltatni. \u00bbBelev\u00e1gok \u00e9n \u00f6t\u00f6t-hatot is m\u00e9g, mondotta, csak a sz\u00fcdobog\u00e1s m\u00faljon el, inst\u00e1llom\u00ab\u201d. Ugyancsak a barcas\u00e1gi magyarok k\u00f6r\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt P\u00fcrkerecen: \u201eEgy alkalommal k\u00e9t f\u00e9rfi testv\u00e9r \u00fclt a g\u00e9p el\u0151tt. Az egyik b\u00e1tran \u00e9nekelt bele, s mondta, hogy a b\u00e1tyja m\u00e9g t\u00f6bbet tud, mint \u0151. Az id\u0151sebb testv\u00e9r azonban sehogysem akart k\u00f6t\u00e9lnek \u00e1llani. \u00d6cscse erre \u00edgy biztatta: \u00bbDudolj m\u00e1r no; nem l\u00e1tod, hogy irodalmat gyarap\u00edtanak!\u00ab\u201d (Vik\u00e1r, 1901). \u201eM\u00e1sutt a csodasz\u00e1mba men\u0151 masin\u00e1t t\u00e9rdre hullva \u00e9s szapor\u00e1n, keresztet vetve hallgatt\u00e1k dalosaink. Megfoghatatlan dolog volt szem\u00fckben, hogy egy g\u00e9p besz\u00e9lni \u00e9s dalolni tud\u201d \u2011 eml\u00e9kezik vissza egykori munk\u00e1j\u00e1ra (Vik\u00e1r, 1943).<\/p>\n\n\n\n

\"\"
4. k\u00e9p. A h\u00e9tfalusi borica t\u00e1nc k\u00e9szs\u00e9gei. Vik\u00e1r B\u00e9la gy\u0171jt\u00e9se, H\u00e9der K\u00e1roly felv\u00e9tele.
Fekete-feh\u00e9r \u00fcvegnegat\u00edv, 10×15 cm. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 1589<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Vik\u00e1r B\u00e9la sz\u00e9kelyf\u00f6ldi gy\u0171jt\u00e9sei k\u00f6z\u00fcl folklorisztikailag kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 a Kereszt\u00far-vid\u00e9ki, amely a korabeli n\u00e9pm\u0171vel\u00e9si viszonyokra is r\u00e1vil\u00e1g\u00edt. \u00c9nlak\u00e1n a lelk\u00e9sz \u00e9s a dalszerz\u0151k\u00e9nt is ismert tan\u00edt\u00f3 pr\u00f3b\u00e1lta Vik\u00e1rt lebesz\u00e9lni a gy\u0171jt\u00e9sr\u0151l, arra hivatkozva, hogy itt m\u00e1r n\u00e9gysz\u00f3lam\u00fa k\u00f3rusban \u00e9nekelnek a helybeliek, s a r\u00e9gi dalok m\u00e1r nem \u00e9lnek (Vik\u00e1r, 1943). N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Bart\u00f3k \u00e9s Kod\u00e1ly is hasonl\u00f3 viszonyul\u00e1st tapasztalt. Szemben a rom\u00e1n \u00e9s szlov\u00e1k papokkal, tan\u00edt\u00f3kkal, akik nagy lelkesed\u00e9ssel t\u00e1mogatt\u00e1k a gy\u0171jt\u0151 munk\u00e1j\u00e1t, a helyi magyar \u00e9rtelmis\u00e9g nem k\u00edv\u00e1nta az egyszer\u0171 falusi emberek dalaival k\u00e9pviseltetni a helyi kult\u00far\u00e1t a f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l j\u00f6tt \u201eurak\u201d el\u0151tt, ink\u00e1bb a saj\u00e1t n\u00e9pm\u0171vel\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t szerette volna meg\u00f6r\u00f6k\u00edttetni. Szent\u00e1brah\u00e1mon Vik\u00e1r ennek az elv\u00e1r\u00e1snak elej\u00e9be is ment, viaszhengerre vette a helyi k\u00f3rust \u00e9s a n\u00e9pdalokat zongor\u00e1z\u00f3 \u201eT\u00f3th Vilmos tan\u00edt\u00f3 urat\u201d, aki az egyik fot\u00f3n is l\u00e1that\u00f3. Sajnos nem mindenhol k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9tel Vik\u00e1r adatk\u00f6zl\u0151ir\u0151l, illetve a helybeliekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3kon nem mindig azonos\u00edthat\u00f3, hogy ki kicsoda. K\u00e9t rugonfalvi \u00e9nekes\u00e9r\u0151l viszont \u0151riz f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telt a N\u00e9prajzi M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
5\u20116. k\u00e9p. Vik\u00e1r B\u00e9la adatk\u00f6zl\u0151i: \u00d6zv. M\u00e9sz\u00e1ros S\u00e1ndorn\u00e9 Vet\u00e9si Julianna \u00e9s l\u00e1nya, M\u00e9sz\u00e1ros Juli;
\u00d6zv. P\u00e1l Ferencn\u00e9 S\u00f3falvi Julianna csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9ben. Rugonfalva, 1902. K\u0151nig Gy\u00f6rgy felv\u00e9telei. Fekete-feh\u00e9r, pozit\u00edv, 8×11,5 cm. N\u00e9prajzi M\u00fazeum F 4840, F 4843<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A Nyik\u00f3 menti gy\u0171jt\u00e9s egyik fontos hozad\u00e9ka a medes\u00e9ri Balog J\u00e1nos pr\u00edm\u00e1s band\u00e1j\u00e1nak felv\u00e9tele, mivel az eg\u00e9sz fonogr\u00e1fos gy\u0171jt\u00e9sben ritk\u00e1bb a hangszeres zene, \u00e9s azon bel\u00fcl m\u00e9g ritk\u00e1bb a zenekari felv\u00e9tel. A korabeli sajt\u00f3b\u00f3l tudjuk, hogy Vik\u00e1r B\u00e9la \u00e9s Herrmann Antal \u201en\u00e9pvizsl\u00e1k\u201d k\u00f6z\u00f6tt ott volt Kov\u00e1cs G\u00e9za, az Erd\u00e9lyi K\u00e1rp\u00e1t-Egyes\u00fclet titk\u00e1ra is, aki f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9teleket k\u00e9sz\u00edtett (Nyikai, 1900). A Balog band\u00e1j\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fotogr\u00e1fia fontos t\u00f6bbletinform\u00e1ci\u00f3t szolg\u00e1ltat az \u00edr\u00e1sban feljegyzett adatokhoz k\u00e9pest. Innen tudjuk meg, hogy a h\u00e1romtag\u00fa banda \u00f6sszet\u00e9tele: heged\u0171, h\u00e1zi k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 kiscimbalom \u00e9s kisb\u0151g\u0151. Balog a von\u00f3t balkez\u00e9ben fogja, amib\u0151l felt\u00e9telezhet\u0151, hogy neve esetleg csak a ragadv\u00e1nyn\u00e9v volt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
7. k\u00e9p. Balog J\u00e1nos zenekara a fonogr\u00e1f el\u0151tt. A kisb\u0151g\u0151s m\u00f6g\u00f6tt Vik\u00e1r B\u00e9la, a heged\u0171s m\u00f6g\u00f6tt a h\u00e1tt\u00e9rben Herrmann Antal. Medes\u00e9r, 1900. Kov\u00e1cs G\u00e9za felv\u00e9tele. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 12×15,5 cm. N\u00e9prajzi M\u00fazeum F 61416<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n