{"id":1467,"date":"2023-03-17T11:53:11","date_gmt":"2023-03-17T11:53:11","guid":{"rendered":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/?p=1467"},"modified":"2023-03-17T12:12:39","modified_gmt":"2023-03-17T12:12:39","slug":"misszio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/2023\/03\/17\/misszio\/","title":{"rendered":"T\u00edpust\u00f3l a szem\u00e9lyig"},"content":{"rendered":"\n

Misszi\u00f3 +<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

1896-ban a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontj\u00e1r\u00f3l sz\u00e1mos hitt\u00e9r\u00edt\u0151 k\u00fcld\u00f6tt t\u00e1rgyakat, k\u00f6nyveket \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9peket egy nagyszab\u00e1s\u00fa misszi\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz Rib\u00e9nyi Antal, kispesti pl\u00e9b\u00e1nos felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, aki a bev\u00e9telb\u0151l \u00faj pl\u00e9b\u00e1niatemplom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nta finansz\u00edrozni. A befoly\u00f3 \u00f6sszeget n\u00f6velte, hogy az \u00e1llam a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s z\u00e1r\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en annak teljes anyag\u00e1t megv\u00e1s\u00e1rolta a Nemzeti M\u00fazeum N\u00e9prajzi Oszt\u00e1lya, a jelenlegi N\u00e9prajzi M\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Egyel\u0151re nem ismert, hogy Ausztr\u00e1li\u00e1ba pontosan h\u00e1ny felk\u00e9r\u0151levelet k\u00fcld\u00f6tt ki a magyar lelkip\u00e1sztor, \u00e9s az orsz\u00e1g mely r\u00e9szeibe c\u00edmezte ezeket, a be\u00e9rkezett anyagb\u00f3l azonban tudhat\u00f3, hogy a f\u00f6ldr\u00e9sznyi orsz\u00e1gb\u00f3l mind\u00f6ssze egyetlen helyr\u0151l \u00e9rkezett v\u00e1lasz a felh\u00edv\u00e1sra, az sem a f\u0151szigetr\u0151l, hanem Hobartb\u00f3l, Tasm\u00e1nia f\u0151v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l. A levelekben k\u00fcl\u00f6n kiemeli a kispesti pl\u00e9b\u00e1nos, hogy k\u00fcldjenek a hitt\u00e9r\u00edt\u0151k a misszi\u00f3k \u00e9let\u00e9t bemutat\u00f3 felv\u00e9teleket, \u00edgy sz\u00e1mos olyan f\u00e9nyk\u00e9p tal\u00e1lhat\u00f3 a teljes anyagban, amelyek az aty\u00e1kat \u00e9s n\u0151v\u00e9reket munkav\u00e9gz\u00e9s k\u00f6zben \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k, vagy a h\u00edvek k\u00f6r\u00e9ben. Ezeket a fot\u00f3kat az adott ter\u00fclet katolikus egyh\u00e1z\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u00f6sszeolvasva sok esetben beazonos\u00edthat\u00f3 a misszi\u00f3s k\u00f6zpont, illetve a szerzetesrendrend, vagy misszi\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1g, amely tagjai az adott anyagot Magyarorsz\u00e1gra k\u00fcldt\u00e9k. A tasm\u00e1niai k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt szerzeteseket megjelen\u00edt\u0151 nem maradt fenn, azonban n\u00e9h\u00e1ny felv\u00e9tel \u2013 amelyek a z\u00e1rda \u00e9p\u00fclet\u00e9t \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k \u2013 c\u00edm\u00e9b\u0151l kiolvashat\u00f3, hogy Hobartb\u00f3l ap\u00e1c\u00e1kt\u00f3l sz\u00e1rmazik a k\u00fcld\u00f6tt anyag. Tasm\u00e1nia f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban az els\u0151 templomokat \u00edr egyh\u00e1zmegy\u00e9s papok alap\u00edtott\u00e1k a 19. sz\u00e1zad legelej\u00e9n, \u00e9s a hobarti katolikus egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l kik\u00f6vetkeztethet\u0151, hogy a felv\u00e9teleket az ugyancsak \u00edrorsz\u00e1gi alap\u00edt\u00e1s\u00fa, 1866-ban Hobartba \u00e9rkez\u0151 Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z M\u00e1ria Bemutat\u00e1s\u00e1nak N\u0151v\u00e9rei (Sisters of the Presentation of the Blessed Virgin Mary, P.B.V.M.) k\u00fcldt\u00e9k. (Lehets\u00e9ges, hogy a magyar pap adom\u00e1nygy\u0171jt\u00e9s\u00e9nek h\u00edre f\u00f6ldr\u00e9szeket \u00e1t\u00edvel\u0151en a szerzetesrendeken bel\u00fcl is terjedt, ugyanis az indiai Rawalpindib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 anyagot is ugyanennek a kongreg\u00e1ci\u00f3nak az ott szolg\u00e1latot teljes\u00edt\u0151 tagjai k\u00fcldt\u00e9k.)<\/p>\n\n\n\n

\"\"

Truganini (Lallah Rookh) (kb.1812-1876) az egyik utols\u00f3 tasm\u00e1niai \u0151slakos asszony. Oyster Cove Tasm\u00e1nia, 1866. Charles Alfred Woolley felv\u00e9tele, John Watt Beattie nagy\u00edt\u00e1sa. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 184023<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A tasm\u00e1niai f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 felv\u00e9telek pontos sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l nincsen adat, m\u00fazeumi belelt\u00e1roz\u00e1sa tizen\u00f6t felv\u00e9telnek t\u00f6rt\u00e9nt meg. A n\u0151v\u00e9rek k\u00f6vett\u00e9k a magyar pap \u00fatmutat\u00e1s\u00e1t, tizenk\u00e9t felv\u00e9telen jelen\u00edtett\u00e9k meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck \u00e9p\u00edtett \u00e9s term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet\u00e9t \u2013 a v\u00e1ros f\u0151post\u00e1j\u00e1t, m\u00fazeum\u00e1t, sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1t (k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9s bel\u00fclr\u0151l), v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t, egyetem\u00e9t, k\u00f6ztereit, a z\u00e1rda \u00e9p\u00fclet\u00e9t, a tenger\u00f6bl\u00f6t \u00e9s a helyi n\u00f6v\u00e9nytani kertet \u2013, h\u00e1rom k\u00e9p erej\u00e9ig pedig az \u0151slakosok jelennek meg. Mindez azonban csup\u00e1n a korabeli lelt\u00e1rk\u00f6nyvekb\u0151l olvashat\u00f3 ki, ugyanis a tizen\u00f6t k\u00e9pb\u0151l tizenkett\u0151t 1925-ben, egyet pedig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r kor\u00e1bban kiselejteztek. A selejtez\u00e9s oka nem ismert, t\u00e9ny\u00e9t csup\u00e1n a selejtez\u00e9si pecs\u00e9t mutatja, azonban dokument\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1ban nem tudhat\u00f3, vajon fizikai \u00e1llapotuk romlott-e meg id\u0151vel, vagy tematik\u00e1juk nem illeszkedett a m\u00fazeum profilj\u00e1ba. Tartalmukat tekintve ez ut\u00f3bbi val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hiszen az eur\u00f3paiak \u00e1ltal l\u00e9trehozott koloni\u00e1lis \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyrendszer, nem a klasszikus n\u00e9prajz \u00e9s antropol\u00f3gia t\u00e1rgyk\u00f6re.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9t megmaradt felv\u00e9tel antropol\u00f3giai tanulm\u00e1nyk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9t portr\u00e9, a lelt\u00e1rk\u00f6nyvi c\u00edmek szerint egy tasm\u00e1niai f\u00e9rfi, valamint egy tasm\u00e1niai n\u0151 arck\u00e9pe. A pl\u00e9b\u00e1nos felk\u00e9r\u0151level\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n kit\u00e9rt a felv\u00e9telek pontos adatol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s min\u00e9l t\u00f6bb inform\u00e1ci\u00f3val val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. A legt\u00f6bb esetben a k\u00e9pek k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6vegei a v\u00e1laszlev\u00e9l r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezhett\u00e9k, \u00e9s ma m\u00e1r nem fellelhet\u0151ek (esetleg lappanganak), a lelt\u00e1rk\u00f6nyvi bejegyz\u00e9sek viszont tan\u00faskodnak kor\u00e1bbi l\u00e9tez\u00e9s\u00fckr\u0151l. N\u00e9hol azonban a k\u00e9pek felad\u00f3i a f\u00e9nyk\u00e9ppozit\u00edvok h\u00e1t\u00e1ra \u00edrt\u00e1k az inform\u00e1ci\u00f3kat, \u00edgy a f\u00e9nyk\u00e9ppel egy\u00fctt meg\u0151rz\u0151dtek ezek is. Ez t\u00f6rt\u00e9nt a tasm\u00e1niai fot\u00f3k eset\u00e9ben is, azonban a pozit\u00edv felv\u00e9teleket a m\u00fazeumban egys\u00e9ges kartonlapokra kas\u00edrozt\u00e1k, elrejtve ezzel a k\u00e9p h\u00e1tulj\u00e1n szerepl\u0151 adatokat. A k\u00e9t \u0151slakos portr\u00e9j\u00e1n azonban a k\u00e9pmagyar\u00e1zatot \u00edr\u00f3 szerzetesn\u0151v\u00e9r olyan \u00edr\u00f3eszk\u00f6zt haszn\u00e1lt, ami beleiv\u00f3dott a pap\u00edrba, \u00edgy az \u00e1tsejlik a k\u00e9p emulzi\u00f3s oldal\u00e1n is, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a sz\u00f6veg kibet\u0171z\u00e9s\u00e9t megfelel\u0151 f\u00e9nyviszonyok k\u00f6z\u00f6tt. The last Tasmanian aboriginal woman. Died 1876, <\/em>valamint Last Tasmanian male<\/em>(?) aboriginal. Died 1872<\/em> \u2013 \u00e1ll a felv\u00e9teleken. \u00dajabb k\u00e9rd\u00e9st vet fel, hogy a k\u00e9pen szerepl\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat mi\u00e9rt nem haszn\u00e1lt\u00e1k fel \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k tov\u00e1bb. Mi\u00e9rt csupasz\u00edtott\u00e1k le \u00edgy a c\u00edmeket: Tasm\u00e1nia, N\u0151 <\/em>\u00e9s Tasm\u00e1nia, F\u00e9rfi <\/em>(k\u00e9s\u0151bbi lelt\u00e1rk\u00f6nyvben: Bennsz\u00fcl\u00f6tt f\u00e9rfi, Tasm\u00e1nia<\/em>)? Antropol\u00f3giai p\u00e9ldak\u00e9nt szerett\u00e9k volna haszn\u00e1lni a felv\u00e9teleket, bemutatva \u00e1ltaluk az \u00e1tlagos<\/em> tasm\u00e1niai embert\u00edpust<\/em>? Vagy az 1896-os ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s siet\u0151s el\u0151k\u00e9sz\u00fclet\u00e9ben el\u0151zte meg a k\u00e9p kas\u00edroz\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s munkat\u00e1rs a lelt\u00e1roz\u00f3 muzeol\u00f3gust, elt\u0171ntetve ez\u00e1ltal a plusz adatokat, miel\u0151tt az leolvashatta volna azokat? A kor \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t tekintve az el\u0151bbi t\u0171nik val\u00f3sz\u00edn\u0171nek. A felv\u00e9telek szerepl\u0151i ezut\u00e1n t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9vig, csup\u00e1n egy antropol\u00f3giai t\u00edpust jel\u00f6ltek \u00e9s \u00edgy n\u00e9vtelen\u00fcl, adatolatlanul ker\u00fcltek be k\u00e9s\u0151bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokba, kiadv\u00e1nyokba. A pozit\u00edv k\u00e9pen \u00e1t\u00fct\u0151 karaktereket b\u00f6ng\u00e9szve \u00e9s az abban szerepl\u0151 kev\u00e9s inform\u00e1ci\u00f3 nyom\u00e1n tov\u00e1bb kutatva, azonban kil\u00e9pnek az ismeretlens\u00e9gb\u0151l, \u00e9s nev\u00fck\u00f6n t\u00fal keser\u0171 \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00fck is kibontakozik.<\/p>\n\n\n\n

\"\"

William Lanne (King Billy) (kb.1835-1869) az utols\u00f3 tasm\u00e1niai \u0151slakos f\u00e9rfi. Oyster Cove Tasm\u00e1nia, 1866. Charles Alfred Woolley felv\u00e9tele, John Watt Beattie nagy\u00edt\u00e1sa. Fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 184024<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az F 184023 lelt\u00e1ri sz\u00e1m\u00fa k\u00e9p Truganinit (m\u00e1s n\u00e9ven Lallah Rookh, kb.1812-1876), az utols\u00f3 \u2019tisztav\u00e9r\u0171\u2019 tasm\u00e1niai \u0151slakos asszonyok egyik\u00e9t, a helyi nyelvek egyik utols\u00f3 ismer\u0151j\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja, aki ismerts\u00e9g\u00e9t annak k\u00f6sz\u00f6nheti, hogy sok\u00e1ig t\u00e9vesen azt hitt\u00e9k, hogy vele kihaltak a tasm\u00e1niai nyelvek. Az F 184024 lelt\u00e1ri sz\u00e1m\u00fa felv\u00e9tel az utols\u00f3 \u2019tisztav\u00e9r\u0171\u2019 tasm\u00e1niai f\u00e9rfi, a b\u00e1lnavad\u00e1sz William Lanne (ragadv\u00e1nynev\u00e9n King Billy, kb.1835-1869) portr\u00e9ja. (A pozit\u00edv h\u00e1tulj\u00e1n szerepl\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 t\u00e9ves d\u00e1tumot k\u00f6z\u00f6l a f\u00e9rfi hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l.) Csal\u00e1dtagjaik b\u00e1ntalmaz\u00e1s\u00e1t \u00e9s\/vagy meg\u00f6l\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en mindkett\u0151j\u00fck \u2013 t\u00f6bbekkel egy\u00fctt \u2013 Wybalenna (Flinders Island) lak\u00f3i lettek, az\u00e9 a k\u00eds\u00e9rleti telep\u00e9, ahol George Augustus Robinson pr\u00f3b\u00e1lt mened\u00e9kk\u00e9nt rezerv\u00e1tumot l\u00e9tes\u00edteni a helyiek sz\u00e1m\u00e1ra. Ez azonban n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v leforg\u00e1sa alatt kudarcba fulladt. Lanne ekkor mind\u00f6ssze h\u00e9t \u00e9ves volt. Csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l egyed\u00fcl \u0151 \u00e9lte t\u00fal a rezerv\u00e1tumi tart\u00f3zkod\u00e1st. \u00c1rvah\u00e1zba ker\u00fclt, eredeti neve feled\u00e9sbe mer\u00fclt, \u00edgy a gyarmatos\u00edt\u00f3k \u00e1ltal adott angol nevet viselte eg\u00e9sz \u00e9lete sor\u00e1n. 1847-ben, a mind\u00f6ssze 47 t\u00fal\u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6tt mindketten egy m\u00e1sik rezerv\u00e1tumba, Oyster Cove-ba ker\u00fcltek, majd hal\u00e1luk ut\u00e1n antropol\u00f3giai \u00e9rdekess\u00e9gk\u00e9nt sz\u00e9thordt\u00e1k csontjaikat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orvosi \u00e9s antropol\u00f3giai tud\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1gok. Truganini csontv\u00e1za \u2013 hamvaszt\u00e1sra vonatkoz\u00f3 kifejezett k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga ellen\u00e9re \u2013 az 1940-es \u00e9vekig a Tasm\u00e1niai M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n szerepelt. (\u00c9let\u00fckr\u0151l \u00e9s hal\u00e1luk ut\u00e1ni sorsukr\u00f3l sz\u00e1mos inform\u00e1ci\u00f3 ismert.)<\/p>\n\n\n\n

\"\"

John Watt Beattie dombornyomott pecs\u00e9tje<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u00c9rdekes a k\u00e9t felv\u00e9tel szerz\u0151s\u00e9g\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se. A N\u00e9prajzi M\u00fazeumban \u0151rz\u00f6tt pozit\u00edv k\u00e9pek bal als\u00f3 sark\u00e1n a sk\u00f3ciai sz\u00fclet\u00e9s\u0171, de fot\u00f3s karriert m\u00e1r Tasm\u00e1ni\u00e1ban \u00e9p\u00edt\u0151 John Watt Beattie (1859-1930) dombornyomott pecs\u00e9tje l\u00e1that\u00f3, aki \u00e1llami megb\u00edz\u00e1sai mellett vet\u00edtett k\u00e9pes el\u0151ad\u00e1sokat tartott Tasm\u00e1nia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3ir\u00f3l. A pecs\u00e9tek birtok\u00e1ban a sok hi\u00e1nyos adat mellett legal\u00e1bb a fot\u00f3s szem\u00e9lye biztosnak t\u0171nik. Azonban n\u00e9mi ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1s felt\u00e1rja, hogy a felv\u00e9telek val\u00f3di szerz\u0151je nem \u0151, hiszen \u0151 mind\u00f6ssze h\u00e9t \u00e9ves volt, amikor a fot\u00f3k k\u00e9sz\u00fcltek. A kor gyakorlat\u00e1nak megfelel\u0151en csup\u00e1n a duplum negat\u00edvokr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt pozit\u00edv nagy\u00edt\u00e1sok az \u0151 munk\u00e1i, az eredeti felv\u00e9telek azonban nem. 1866-ban a hobarti sz\u00fclet\u00e9s\u0171 fotogr\u00e1fus Charles Alfred Woolley (1834-1922) kereste fel Oyster Cove-ban az addigra m\u00e1r mind\u00f6ssze \u00f6t f\u0151re zsugorodott \u0151slakos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00e9s portr\u00e9sorozatot k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3luk, amelyet m\u00e9g abban az \u00e9vben be is mutatott a melbourn-i gyarmati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son (Intercolonial Exhibition of Australasia). A sorozatok egyes darabjai \u2013 val\u00f3di antropol\u00f3giai k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9zetb\u0151l \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k a modelleket. Ma \u2013 a N\u00e9prajzi M\u00fazeumhoz hasonl\u00f3an \u2013 t\u00f6bb gy\u0171jtem\u00e9ny \u0151riz egy-egy nagy\u00edt\u00e1st az eredeti Woolley sorozatb\u00f3l, vagy Beattie m\u00e1solataib\u00f3l, amelyek \u00edgy m\u00e1r nem ismeretlen t\u00edpusarcok, hanem n\u00e9vvel \u00e9s \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nettel rendelkez\u0151 ismert tasm\u00e1niai szem\u00e9lyek.<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Gebauer Hanga<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Misszi\u00f3 + 1896-ban a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontj\u00e1r\u00f3l sz\u00e1mos hitt\u00e9r\u00edt\u0151 k\u00fcld\u00f6tt t\u00e1rgyakat, k\u00f6nyveket \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9peket egy nagyszab\u00e1s\u00fa misszi\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz Rib\u00e9nyi Antal, kispesti pl\u00e9b\u00e1nos felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, aki a bev\u00e9telb\u0151l \u00faj pl\u00e9b\u00e1niatemplom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nta finansz\u00edrozni. A befoly\u00f3 \u00f6sszeget n\u00f6velte, hogy az \u00e1llam a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s z\u00e1r\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en annak teljes anyag\u00e1t megv\u00e1s\u00e1rolta a Nemzeti M\u00fazeum N\u00e9prajzi Oszt\u00e1lya, a jelenlegi N\u00e9prajzi M\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra. Egyel\u0151re nem ismert,…<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":1469,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[19],"tags":[183,194,192,198,197],"class_list":["post-1467","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fototortenet","tag-fototortenet","tag-misszio","tag-neprajzi-misszio","tag-oslakos","tag-tasmania"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1467","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1467"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1467\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1477,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1467\/revisions\/1477"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1469"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1467"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1467"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1467"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}