{"id":1126,"date":"2022-09-23T10:01:46","date_gmt":"2022-09-23T10:01:46","guid":{"rendered":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/?p=1126"},"modified":"2022-10-07T10:05:34","modified_gmt":"2022-10-07T10:05:34","slug":"diplomacia-es-fotografia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/2022\/09\/23\/diplomacia-es-fotografia\/","title":{"rendered":"Diplom\u00e1cia \u00e9s fotogr\u00e1fia I."},"content":{"rendered":"\n

Fotogr\u00e1fusok a t\u00e1vol-keleti diplom\u00e1ciai \u00e9s kereskedelmi misszi\u00f3kban \u00e9s az<\/strong> Osztr\u00e1k\u2013Magyar kelet-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9pei<\/strong> <\/h2>\n\n\n\n

I. R\u00c9SZ<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ig a T\u00e1vol-Kelet, els\u0151sorban K\u00edna \u00e9s Jap\u00e1n, diplom\u00e1ciailag, kereskedelmileg \u00e9s kultur\u00e1lisan is z\u00e1rt vil\u00e1g volt. A t\u00e9rs\u00e9gben jelenlev\u0151 gyarmatos\u00edt\u00f3 orsz\u00e1gok misszi\u00f3kat szerveztek a kereskedelmi nyit\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben. A gazdas\u00e1gi \u00e9rdekekkel azonban m\u00e1r a korai id\u0151kt\u0151l az idegen, egzotikus kult\u00far\u00e1k ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g is p\u00e1rosult. A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s technik\u00e1j\u00e1nak feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9vel felmer\u00fclt az ig\u00e9ny a t\u00e1voli t\u00e1jak \u00e9s emberek fotogr\u00e1fi\u00e1kon val\u00f3 meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re is. Ezek k\u00e9sz\u00edt\u0151i t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben olyan amat\u0151r f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek voltak, akik valamilyen diplom\u00e1ciai k\u00fcldet\u00e9st teljes\u00edtettek vagy kereskedelmi haj\u00f3k tisztjeik\u00e9nt szolg\u00e1ltak. A kelet-\u00e1zsiai diplom\u00e1ciai, kereskedelmi misszi\u00f3k k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb m\u00e1r a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n hivat\u00e1sos f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szt is alkalmazott. \u00cdgy az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia \u00e1ltal szervezett, 1868-ban indul\u00f3 kelet-\u00e1zsiai misszi\u00f3 is alkalmazott hivat\u00e1sos fotogr\u00e1fust Wilhelm Burger szem\u00e9ly\u00e9ben, akinek felv\u00e9telei, a X\u00e1ntus J\u00e1nos \u00e1ltal gy\u0171jt\u00f6tt felv\u00e9telek mellett jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t adj\u00e1k a misszi\u00f3 N\u00e9prajzi M\u00fazeumban \u0151rz\u00f6tt k\u00e9panyag\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

\"\"

Templom<\/em>
Wilhelm Burger felv\u00e9tele<\/em>
Kamakura, Jap\u00e1n, 1869-1870<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv<\/em>
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 15015<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A gyarmati igazgat\u00e1s \u00e1ltal Kelet-\u00c1zsia egyes ter\u00fcletei m\u00e1r a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n megismerkedhettek a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s technik\u00e1j\u00e1val. A legkor\u00e1bbi, innen sz\u00e1rmaz\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telek Holland Kelet-Indi\u00e1ban, a mai Indon\u00e9zia ter\u00fclet\u00e9n, a gyarmati korm\u00e1nyzat \u00e1ltal ind\u00edtott r\u00e9g\u00e9szeti felm\u00e9r\u00e9s sor\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek. A 19. sz\u00e1zadban a holland gyarmatos\u00edt\u00f3k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se egyre n\u0151tt a j\u00e1vai r\u00e9gis\u00e9gek, mind az \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9g, mind pedig a m\u0171t\u00e1rgyak ir\u00e1nt. Az 1778-ban alap\u00edtott Bat\u00e1viai M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g el\u0151sz\u00f6r rajzokat k\u00e9sz\u00edttetett ezekr\u0151l a m\u0171eml\u00e9kekr\u0151l, majd a fotogr\u00e1fia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel term\u00e9szetszer\u0171leg ezt az \u00faj technik\u00e1t is felhaszn\u00e1lta a dokument\u00e1l\u00e1sban a Holland Kelet-Indiai korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g anyagi seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Erre a feladatra alkalmazt\u00e1k az eredetileg fest\u0151 \u00e9s sz\u00edn\u00e9sz belga Isidore van Kinsbergent, aki 1851-ben \u00e9rkezett Bat\u00e1vi\u00e1ba (ma Jakarta), ahol sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s sz\u00ednh\u00e1zi d\u00edszletek fest\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9lt. 1862-ben m\u00e1r hivat\u00e1sos fotogr\u00e1fusk\u00e9nt vett r\u00e9sz a Szi\u00e1mra (ma Thaif\u00f6ld) indul\u00f3 holland diplom\u00e1ciai misszi\u00f3ban, majd egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a gyarmat f\u0151korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1t, Sloet van de Beelet k\u00eds\u00e9rte J\u00e1v\u00e1ra \u00e9s Balira. Ott k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pei olyan tetsz\u00e9st arattak, hogy Kinsbergennek enged\u00e9lyezt\u00e9k, hogy felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtsen a helyi ellen\u00e1ll\u00e1s elfogott vezet\u0151j\u00e9r\u0151l. K\u00e9s\u0151bb Bat\u00e1vi\u00e1ban telepedett le, ahol f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti m\u0171termet is alap\u00edtott. (HANNAVY 2008, 740.)<\/p>\n\n\n\n

\"\"

V\u00e1ndorzen\u00e9sz \u00e9s t\u00e1ncos csoport Bat\u00e1vi\u00e1ban<\/em><\/a>
Isidore van Kinsbergen felv\u00e9tele<\/em>
Bat\u00e1via, 1870 k\u00f6r\u00fcl<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv<\/em>
Royal Netherlands Institute of Southeast Asian and Caribbean Studies and Leiden University Library\/Wikimedia Commons. KITLV 26588 <\/a><\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"

A szult\u00e1n t\u00e1ncosai Yogyakart\u00e1ban<\/em>
Isidore van Kinsbergen felv\u00e9tele<\/em>
Yogyakarta, 1863-1868 k\u00f6z\u00f6tt<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv<\/em>
Royal Netherlands Institute of Southeast Asian and Caribbean Studies and Leiden University Library\/Wikimedia Commons. KITLV 408103<\/a><\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\n\n\n\n

Az 1830-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a fotogr\u00e1fia, azaz Daguerre \u00e9s Nic\u00e9phore Ni\u00e9pce tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1nak bejelent\u00e9sekor, a T\u00e1vol-Kelet m\u00e1s ter\u00fcletei, mint K\u00edna \u00e9s Jap\u00e1n szinte teljesen elz\u00e1rk\u00f3ztak az eur\u00f3pai diplom\u00e1ciai \u00e9s kereskedelmi kapcsolatok el\u0151l, \u00edgy a technikai \u00fajdons\u00e1gok sem jutottak el ezekbe a birodalmakba. Az 1860-as \u00e9vekig, a k\u00e9t orsz\u00e1g nyugat fel\u00e9 nyit\u00e1s\u00e1ig, csak nagyon kev\u00e9s adat \u00e9s k\u00e9p maradt r\u00e1nk a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s t\u00e1vol-keleti kezdeteir\u0151l \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9r\u0151l. A gazdas\u00e1gi elz\u00e1rts\u00e1gban a ritka kiv\u00e9telt Hollandia k\u00e9pezte, akinek privilegiz\u00e1lt kereskedelmi kapcsolatai voltak a jap\u00e1n s\u00f3gun\u00e1tussal. \u00cdgy 1843-ban egy nagasaki jap\u00e1n keresked\u0151 megrendelte az els\u0151 Daguerre f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pet, de rejt\u00e9lyes m\u00f3don a k\u00fcldem\u00e9nyt visszak\u00fcldt\u00e9k, \u00e9s a szerkezet csak 1848-ban \u00e9rkezett meg Nagasakiba (HANNAVY 2008, 769.). A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s K\u00edn\u00e1ban is csak a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l kezdett elterjedni. Egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je az 1850-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n William Nassau Jocelyn volt, aki Lord Elgin angol diplom\u00e1ciai misszi\u00f3j\u00e1hoz csatlakozott. Jocelyn seg\u00e9dtitk\u00e1ri \u00e9s hivatalos fotogr\u00e1fusi kinevez\u00e9st kapott, \u00e9s 1858-ban utazott Sanghajba, hogy csatlakozzon a misszi\u00f3hoz. F\u00e9nyk\u00e9pei k\u00f6z\u00fcl csak n\u00e9h\u00e1ny maradt meg, ezeket a Victoria and Albert M\u00fazeum<\/a> \u0151rzi.<\/p>\n\n\n\n

K\u00fclf\u00f6ldi turist\u00e1k h\u00edj\u00e1n, n\u00e9h\u00e1ny misszion\u00e1riuson \u00e9s eur\u00f3pai diplomat\u00e1n k\u00edv\u00fcl az akkoriban megny\u00edlt kereskedelmi kik\u00f6t\u0151kben letelepedett eur\u00f3paiak ink\u00e1bb az \u00fczlettel foglalkoztak, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 a k\u00f6lts\u00e9ges, \u00e9s akkor m\u00e9g neh\u00e9zkes fotograf\u00e1l\u00e1ssal.<\/p>\n\n\n\n

A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l a T\u00e1vol-Kelet addig m\u00e9g \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamai m\u00e1r nem tudtak ellen\u00e1llni az eur\u00f3pai gazdas\u00e1gi terjeszked\u00e9snek. 1858-ban K\u00edn\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Jap\u00e1n is kereskedelmi szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt t\u00f6bb nyugati \u00e1llammal, az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokon, Hollandi\u00e1n, Oroszorsz\u00e1gon, Angli\u00e1n \u00e9s Franciaorsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcl m\u00e9g hat eur\u00f3pai orsz\u00e1ggal. Azt ezt k\u00f6vet\u0151 t\u00edz \u00e9vben sorra csatlakoztak Eur\u00f3pa kisebb \u00e1llamai is. Az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia sz\u00e1m\u00e1ra a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n, nagyj\u00e1b\u00f3l a jap\u00e1n Meidzsi-restaur\u00e1ci\u00f3val egy id\u0151ben, 1868-ban teremt\u0151dtek meg a felt\u00e9telei a kezdem\u00e9nyez\u0151 k\u00fclpolitik\u00e1nak. A kedvez\u0151tlen bel- \u00e9s k\u00fclpolitikai helyzet dac\u00e1ra tenger\u00e9szeti-kereskedelmi k\u00f6r\u00f6kben m\u00e1r az \u00f6tvenes \u00e9vekben felmer\u00fclt a k\u00e9t kelet-\u00e1zsiai \u00e1llammal val\u00f3 kapcsolatfelv\u00e9tel gondolata (SZERDAHELYI 2009, 31.). A Monarchia \u00e1zsiai misszi\u00f3i els\u0151sorban a nagyhatalmi jelenl\u00e9t kimutat\u00e1s\u00e1ra, tudom\u00e1nyos c\u00e9lokra \u00e9s kereskedelmi kapcsolatok l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dtak. A v\u00e9lt vagy val\u00f3s nagyhatalmi jelenl\u00e9t demonstr\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a kereskedelmi c\u00e9lok mellett a Monarchia haditenger\u00e9szeti felfedez\u0151\u00fatjainak tudom\u00e1nyos feladata is volt: els\u0151sorban geogr\u00e1fiai, term\u00e9szettudom\u00e1nyi kutat\u00e1sokat v\u00e9geztek az utak sor\u00e1n (T\u00d3TH 2016, online).
A magyar muzeol\u00f3gia \u00e9s fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9net szempontj\u00e1b\u00f3l is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ge van annak a diplom\u00e1ciai, kereskedelmi \u00e9s tudom\u00e1nyos misszi\u00f3nak (hivatalos nev\u00e9n K.u.k. Expedition nach Ostasien), amelyet az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia szervezett a T\u00e1vol-Keletre 1868-71-ben. 1868. j\u00falius 17-\u00e9n Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s \u2013 mind\u00f6ssze alig egy esztendeje \u2013 magyar kir\u00e1ly j\u00f3v\u00e1hagyta a tervet. Az exped\u00edci\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9re b\u00e1r\u00f3 Anton von Petz ellentengernagy kapott megb\u00edzat\u00e1st. Osztr\u00e1k\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s exped\u00edci\u00f3r\u00f3l l\u00e9v\u00e9n sz\u00f3, Magyarorsz\u00e1g v\u00e1llalta a k\u00f6lts\u00e9gek 30 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t, amelyet legink\u00e1bb a kereskedelmi fellend\u00fcl\u00e9st is el\u0151seg\u00edt\u0151 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sra sz\u00e1ntak. Ennek a v\u00e1llal\u00e1snak azonban szimbolikus jelent\u0151s\u00e9ge is volt, a magyar korm\u00e1ny ezzel is jelezte \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t a v\u00e1llalkoz\u00e1sban. Miut\u00e1n ebbe az osztr\u00e1k f\u00e9l is beleegyezett, Magyarorsz\u00e1gnak ez alkalommal is lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamis\u00e1g\u00e1t a keleti vil\u00e1g tudt\u00e1ra hozza.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
X\u00e1ntus J\u00e1nos amerikai tiszti egyenruh\u00e1ban. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s metszet\u00e9nek f\u00e9nyk\u00e9preprodukci\u00f3ja<\/em>
fekete-feh\u00e9r negat\u00edv<\/em>
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 240403<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben a Magyar Kir\u00e1lyi Minisztertan\u00e1cs Bud\u00e1n, 1868. janu\u00e1r 16-\u00e1n, gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Gyula magyar minisztereln\u00f6k eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9vel tartott minisztertan\u00e1csi \u00fcl\u00e9sen t\u00e1rgyalta a Monarchia t\u00e1vol-keleti exped\u00edci\u00f3j\u00e1nak \u00fcgy\u00e9t. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s a Magyar Nemzeti M\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9r\u0151l felterjeszt\u00e9s \u00e9rkezett a vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszterhez, b\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsefhez, amelyben tudom\u00e1nyos gy\u0171jt\u0151munk\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 szakemberek kik\u00fcld\u00e9s\u00e9t javasolj\u00e1k az exped\u00edci\u00f3val. A kereskedelmi miniszter a k\u00fcldet\u00e9s gazdas\u00e1gi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit hangs\u00falyozta, de egy magyar diplomata \u00e9s h\u00e1rom kereskedelmi megb\u00edzott mellett nem z\u00e1rk\u00f3zott el n\u00e9h\u00e1ny, az Akad\u00e9mia \u00e1ltal meghat\u00e1rozott feladatokkal megb\u00edzott kutat\u00f3 kik\u00fcld\u00e9s\u00e9t\u0151l. Szab\u00f3 J\u00f3zsef egyetemi tan\u00e1r 1868. j\u00falius\u00e1ban terjesztette el\u0151 javaslatait az exped\u00edci\u00f3 tudom\u00e1nyos feladatair\u00f3l, s hangs\u00falyozta a magyar m\u00fazeumok r\u00e9sz\u00e9re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gy\u0171jt\u0151munka fontoss\u00e1g\u00e1t. A 13 kereskedelmi szaktud\u00f3s\u00edt\u00f3b\u00f3l \u00e9s diplomat\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gbe \u00f6t magyart deleg\u00e1ltak: Bern\u00e1th G\u00e9za k\u00f6vets\u00e9gi attas\u00e9t, Hengelm\u00fcller L\u00e1szl\u00f3 f\u0151konzul\u00e1tusi attas\u00e9t, Cserei Man\u00f3 \u00e9s Kaas Ivor kereskedelmi szaktud\u00f3s\u00edt\u00f3kat, valamint X\u00e1ntus J\u00e1nost, a neves term\u00e9szettud\u00f3st, a Pesti \u00c1llatkert akkori igazgat\u00f3j\u00e1t. X\u00e1ntus az els\u0151 felk\u00e9r\u00e9st visszautas\u00edtotta, mivel \u00fagy gondolta, hogy az nem fog kell\u0151 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nnyel szolg\u00e1lni. K\u00e9s\u0151bb viszont, amikor megtudta, hogy az osztr\u00e1kok t\u00f6bb megb\u00edzottat k\u00fcldenek saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9nyeik gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hazafias k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek \u00e9rezte, hogy elv\u00e1llalja a feladatot (NM EA 1026, 5.).<\/p>\n\n\n\n

A f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett X\u00e1ntus J\u00e1nos b\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef megb\u00edz\u00e1s\u00e1ra, k\u00fcl\u00f6n szerz\u0151d\u00e9ssel \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gkerettel vett r\u00e9szt a v\u00e1llalkoz\u00e1sban, k\u00fcldet\u00e9se l\u00e9nyeg\u00e9ben a magyar k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s a Magyar Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyegyetem term\u00e9szetrajzi, n\u00e9prajzi \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1ri kollekci\u00f3j\u00e1nak megalapoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dott.[1]<\/a> A szerz\u0151d\u00e9s teljes szabads\u00e1got ny\u00fajtott X\u00e1ntusnak, l\u00e9v\u00e9n tartalmazott egy kit\u00e9telt, mely szerint, ha \u00fagy tartja kedve, b\u00e1rmikor elhagyhatja az exped\u00edci\u00f3t \u00e9s ott folytathatja gy\u0171jt\u00e9s\u00e9t, ahol akarja. Az exped\u00edci\u00f3 1868. okt\u00f3ber 18-\u00e1n indult \u00fatnak k\u00e9t osztr\u00e1k hadihaj\u00f3, a Donau fregatt \u00e9s az Erzherzog Friedrich korvett fed\u00e9lzet\u00e9n. A k\u00e9t haj\u00f3parancsnok mell\u00e9 titk\u00e1ri \u00e9s kereskedelmi bizotts\u00e1gokat rendeltek. Mivel X\u00e1ntus csak ez ut\u00e1n, 1868. november 29-\u00e9n megkapta megb\u00edz\u00e1s\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb csatlakozott hozz\u00e1juk. A Szuezi-csatorna ekkor m\u00e9g \u00e9p\u00edt\u00e9s alatt volt, \u00edgy a k\u00e9t haj\u00f3nak meg kellett ker\u00fclnie a J\u00f3rem\u00e9nys\u00e9g fok\u00e1t. X\u00e1ntusnak azonban k\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r Szuezen kereszt\u00fcl elegend\u0151 ideje \u00e1llt rendelkez\u00e9sre ahhoz, hogy a tervek szerint 1869. m\u00e1rcius\u00e1ban Szingap\u00farba \u00e9r\u0151 exped\u00edci\u00f3hoz ott csatlakozhasson. \u00cdgy, m\u00e1r X\u00e1ntus J\u00e1nossal kieg\u00e9sz\u00fclve jutott el az exped\u00edci\u00f3 Szi\u00e1mba, ahol 1869. m\u00e1jus 17-\u00e9n k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k meg az els\u0151 kereskedelmi \u00e9s haj\u00f3z\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u0151en a k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g h\u00e1rom h\u00f3napot id\u0151z\u00f6tt K\u00edn\u00e1ban, ahol hasonl\u00f3 szerz\u0151d\u00e9sek megk\u00f6t\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt sor, majd Jap\u00e1n fel\u00e9 haj\u00f3zott. Az exped\u00edci\u00f3t sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 k\u00e9t haj\u00f3 szeptember 16-\u00e1n reggel \u00e9rte el Jap\u00e1n partjait, \u00e9s a kora d\u00e9lut\u00e1ni \u00f3r\u00e1kban futott be Nagaszaki kik\u00f6t\u0151j\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n

[1]<\/a> X\u00e1ntus J\u00e1nos: Kelet \u00e1zsiai utaz\u00e1som c\u00edm\u0171 k\u00e9zirat\u00e1ban, amelynek a Scherzer ellen igazol\u00e1s alc\u00edmet adta, \u00edrja: \u201e \u2026 a kik\u00fcldet\u00e9s c\u00e9lja a magyar nemzeti m\u00fazeum, magyar tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia, s a magyar kir. tudom. egyetem term\u00e9szetrajzi, n\u00e9pismei \u00e9ls k\u00f6nyv\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyeinek gyarap\u00edt\u00e1sa, s az ottani term\u00e9szeti \u00e9s n\u00e9pismei \u00e1llapotoknak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n tekintetes uras\u00e1godnak teend\u0151je leend mindenekel\u0151tt a tudom\u00e1ny fentebbi \u00e1gazataira vonatkoz\u00f3 t\u00e1rgyaknak gy\u0171jt\u00e9se illetve k\u00e9szp\u00e9nz v\u00e9tel vagy csere \u00fatj\u00e1n beszerz\u00e9se.\u201d EA 1026, 13.<\/sup><\/p>\n\n\n\n

\"\"

Burmai sz\u00edn\u00e9szek<\/em>
Ismeretlen f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9tele, X\u00e1ntus J\u00e1nos gy\u0171jt\u00e9se<\/a><\/em>
Burma, H\u00e1ts\u00f3-India 1869-1870<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 18,5×25 cm<\/em>
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 6929<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"

Sz\u00f6v\u0151sz\u00e9k<\/em>
Ismeretlen f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9tele, X\u00e1ntus J\u00e1nos gy\u0171jt\u00e9se<\/em>
Burma, H\u00e1ts\u00f3-India 1869-1870<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 18,5×23,5 cm<\/em>
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 6930<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

X\u00e1ntus J\u00e1nos m\u00e1r a Jap\u00e1n fel\u00e9 tart\u00f3 \u00e1llom\u00e1sokon is folytatta t\u00e1rgy \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pgy\u0171jt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Gy\u0171jt\u00e9sei a N\u00e9prajzi M\u00fazeum Etnol\u00f3giai Arch\u00edvum\u00e1nak F\u00e9nyk\u00e9p- valamint Rajz- \u00e9s festm\u00e9nygy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k. B\u00e1r az exped\u00edci\u00f3 sor\u00e1n maga nem k\u00e9sz\u00edtett f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9teleket, de t\u00f6bb mint 160 ceruzarajzot k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s 172 f\u00e9nyk\u00e9pet gy\u0171jt\u00f6tt helyi fotogr\u00e1fusokt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

\"\"

Szi\u00e1mi kir\u00e1ly<\/em>
Ismeretlen f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9tele, X\u00e1ntus J\u00e1nos gy\u0171jt\u00e9se<\/em>
Bangkok, Szi\u00e1m 1869-1870<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 5,5×9 cm<\/em>
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 643<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"

K\u00ednai sz\u00edn\u00e9szn\u0151<\/em>
Ismeretlen f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9tele, X\u00e1ntus J\u00e1nos gy\u0171jt\u00e9se<\/em>
Hongkong, K\u00edna 1869-1870<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv, 5,5×9 cm<\/em>
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 659<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

R\u00f6vid pihen\u0151t k\u00f6vet\u0151en 1869. okt\u00f3ber 2-\u00e1n m\u00e1r Jokohama kik\u00f6t\u0151j\u00e9ben lengett az osztr\u00e1k\u2013magyar lobog\u00f3. M\u00e1snap, Ferenc J\u00f3zsef n\u00e9vnapj\u00e1n Jap\u00e1n is kifejezte tisztelet\u00e9t. Okt\u00f3ber 6-\u00e1n haj\u00f3ztak \u00e1t Jokoham\u00e1b\u00f3l Toki\u00f3ba. Az exped\u00edci\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti vonatkoz\u00e1sainak folytat\u00e1s\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 alkalommal megjelen\u0151 II. r\u00e9sz tartalmazza.<\/p>\n\n\n\n

\"\"

Jap\u00e1n templom<\/em>
Wilhelm Burger felv\u00e9tele<\/em>
Jokohama, Jap\u00e1n, 1869-1870<\/em>
fekete-feh\u00e9r pozit\u00edv<\/em>
N\u00e9prajzi M\u00fazeum, F 15019<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Csorba Judit<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

FELHASZN\u00c1LT IRODALOM<\/p>\n\n\n\n

Hannavy, John: Encyclopedia of Nineteenth-Century Photography. Routledge, New York \u2013 London, 2008.<\/p>\n\n\n\n

NM EA 2016.sz. A N\u00e9prajzi M\u00fazeum Etnol\u00f3giai Arch\u00edvum\u00e1nak K\u00e9ziratgy\u0171jtem\u00e9nye. X\u00e1ntus J\u00e1nos: Kelet \u00c1zsiai kir\u00e1ndul\u00e1som NM EA 2016.sz.<\/p>\n\n\n\n

Szerdahelyi Istv\u00e1n: Az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia \u00e9s a Jap\u00e1n Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt 1869. okt\u00f3ber 18-\u00e1n k\u00f6t\u00f6tt kereskedelmi szerz\u0151d\u00e9s. In: Farkas Ildik\u00f3 – Szerdahelyi Istv\u00e1n – Umemura Yuko – Wintermantel P\u00e9ter szerk.: Tanulm\u00e1nyok a magyar-jap\u00e1n kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. 2009. http:\/\/www.academia.edu\/10226125\/Tanulm%C3%A1nyok_a_magyar-jap%C3%A1n_kapcsolatok_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9b%C5%91l<\/a><\/p>\n\n\n\n

T\u00f3th Gergely: A monarchiabeli Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Meidzsi- \u00e9s kora Tajs\u00f3-korabeli Jap\u00e1n kapcsolatt\u00f6rt\u00e9nete (1869-1913) c. m\u0171v\u00e9t id\u00e9zi https:\/\/sciencemeetup.444.hu\/2016\/12\/23\/miota-ok-csinaljak-a-tortenelmet-a-kis-japaniak-nagy-a-gusztusunk-rokonsagba-lepni-veluk<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Fotogr\u00e1fusok a t\u00e1vol-keleti diplom\u00e1ciai \u00e9s kereskedelmi misszi\u00f3kban \u00e9s az Osztr\u00e1k\u2013Magyar kelet-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9pei I. R\u00c9SZ A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ig a T\u00e1vol-Kelet, els\u0151sorban K\u00edna \u00e9s Jap\u00e1n, diplom\u00e1ciailag, kereskedelmileg \u00e9s kultur\u00e1lisan is z\u00e1rt vil\u00e1g volt. A t\u00e9rs\u00e9gben jelenlev\u0151 gyarmatos\u00edt\u00f3 orsz\u00e1gok misszi\u00f3kat szerveztek a kereskedelmi nyit\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben. A gazdas\u00e1gi \u00e9rdekekkel azonban m\u00e1r a korai id\u0151kt\u0151l az idegen, egzotikus kult\u00far\u00e1k ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g…<\/p>\n","protected":false},"author":7,"featured_media":1136,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[],"class_list":["post-1126","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-melyseg_elesseg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1126","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/7"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1126"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1126\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1158,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1126\/revisions\/1158"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1136"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1126"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1126"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/etnofoto.neprajz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1126"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}